Harcsa Pergető Szett - PENN Legion Cat Bronze...
Ebben a cikkben ismét egy Magyarországon is horgászható halfajról írunk Nektek néhány érdekességet. A harcsa a legnagyobb és legizgalmasabb édesvízi ragadozó halunk, amely amellett, hogy a horgászok egyik kedvenc célhalának számít, fogyasztását tekintve is igen sokrétű. Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen különleges halfajról van szó, mikor és milyen módszerekkel érdemes horgászni rá, valamint milyen csalik a legfogósabbak. Természetesen a rá vonatkozó tilalmi időkről és korlátozásokról is olvashattok. Emellett megtudhatjátok, milyen a harcsa húsa, és hogyan készítheted el a legfinomabb fogásokat belőle. Ha Te is szereted a kihívásokat a vízparton, és szívesen készítenél a kifogott halból néhány finom falatot, tarts velünk!
A harcsa, latinul Silurus glanis, Európa legnagyobb édesvízi ragadozó hala. Elsősorban éjszakai ragadozóként jellemeznénk, amely ugyan mindenevő, de életmódjából adódóan állati eredetű táplálékot fogyaszt. Ezek között egyébként nem válogat, halakat, békákat, kagylókat, rákokat, egereket és akár kisebb vízi madarakat is elfogyaszthat, attól függően mikor milyen lehetőség kínálkozik. Rendkívül fejlett érzékszervekkel rendelkezik, főként a bajuszszálai és oldalsó vonala révén tájékozódik a sötét, zavaros vizekben. Magyarországon is az egyik legkeresettebb sporthal, mivel mérete és ereje komoly kihívást jelent a horgászok számára. Nem véletlen tehát, hogy számos gyártó termékei kifejezetten a harcsahorgászatra lettek kifejlesztve.
A harcsa Európa legnagyobb édesvízi ragadozó hala, amely akár hatalmas méreteket is elérhet.
A fogások alkalmával általában az 5-20 kg-os példányok akadnak horogra, de a nagyobb, 30-50 kg súlyú egyedek sem ritkaságok. A legnagyobb példányok 100 kg felettiek, és hosszuk akár 2,5 métert is meghaladhatja. A kisebb példányok még igen gyorsan növekednek, különösen, ha elegendő és megfelelő táplálék áll rendelkezésükre. A harcsa élettartama hosszú, hiszen akár 30-50 évig is élhet, ami természetesen hozzájárulhat hatalmas méretének eléréséhez. Méretükből adódóan tehát, a horgászok számára egy óriásharcsa kifogása igazi trófea, amely komoly erőpróbát jelent még a tapasztaltabb horgászok és felszereléseik számára egyaránt.
A harcsa hatalmas méreteiről és jellegzetes bajuszairól ismert. Teste hosszúkás, nyúlánk és nyálkás, bőre pedig pikkely nélküli, amelynek köszönhetően igencsak különbözik a legtöbb halfajtól.
A testének teljes felületén érzékelők találhatók, melyek a vízben terjedő rezgéseket, áramlatokat, különböző illatmolekulákat és aromákat érzékeli, amik bizony a táplálék közelségét jelzik. Nem véletlen tehát, hogy a harcsát kiváló érzékeléséből adódóan gyakran emlegetik óriási, víz alatti nyelvként.
A testét fedő nyálkaréteg egyébként rendkívül vastag és csúszós. Ennek funkciója, hogy védi a sérülésektől, segíti a hal mozgását a vízben, valamint csökkenti a súrlódást. Egy sikertelen fárasztás után, ha ilyen nyálkát találunk a zsinóron, az egyértelműen harcsára utal. Elég jellegzetes anyag ez, úgyhogy valószínűleg te is megismered majd, ha ilyennel találkozol.
Ideális élőhelyei a mély, lassú folyású vizek és holtágak, ahol előszeretettel rejtőzik a meder mélyedéseiben vagy bedőlt fák árnyékában.
A harcsa elsősorban éjszakai ragadozó, így a legaktívabb kapási időszaka szürkülettől hajnalig terjed. Nyári időszakban különösen az alkonyati és hajnali órákban vadászik intenzíven, amikor a víz hőmérséklete kellemesebb, és a táplálékhalak is aktívabbak. Esős, borongós időben, valamint frontátvonulások idején nappal még inkább mozgásba lendülhet, ez leginkább akkor jellemző, ha a víz enyhén zavaros és oxigéndúsabb állapotú. Az éjszakai ragadozó jellemző, azonban nem jelenti azt, hogy a napközbeni kapások száma kevesebb lenne, így hát nem is feltétlenül kell különbséget tenni a napszakok között horgászat szempontjából. Tavasszal, a felmelegedő vízben egyre aktívabb lesz, míg télen inkább lassabb anyagcserére vált, de persze enyhébb időben ilyenkor is táplálkozik. A legnagyobb példányok gyakran csak a legcsendesebb éjszakai órákban bújnak elő rejtekhelyükről, hogy levadásszák zsákmányukat.
A harcsa táplálkozási aktivitása, ahogyan arra utaltunk, leginkább a víz hőmérsékletétől függ, és a legintenzívebben 20-25°C közötti hőmérsékletű vízben eszik.
10°C alatt már jelentősen csökken az anyagcseréje, és a kapásai ritkulnak, bár enyhébb telek idején is viszonylag aktív maradhat.
10-15°C között már egyre többet táplálkozik. Ez leginkább tavasszal jellemző, amikor a víz melegedni kezd.
15-20°C között már rendszeresen vadászik, és az esti és éjszakai órákban kiváló fogási lehetőségeket kínál a horgászok számára.
20-25°C a legideálisabb hőmérséklet tartomány. A harcsa ilyenkor a legaktívabb, és táplálkozása is a legintenzívebb. Remek lehetőség ilyenkor a horogra csalni.
25°C felett még mindig aktív ugyan, de ha a víz oxigéntartalma lecsökken, akkor mélyebb, hűvösebb helyekre húzódik és kevésbé mozgolódik, ami azért valljuk be, megnehezítheti a horgászok dolgát.
A harcsa horgászatánál ezért mindig érdemes figyelembe venni a vízhőmérsékletet, hiszen az nagyban befolyásolja a horgászat sikerességének valószínűségét.
A harcsa ívási időszaka május és június hónapokra esik, amikor a víz hőmérséklete eléri a 18-22°C-ot. Az ívás általában sekély, melegebb vizekben történik, ahol a hím egy védett fészket alakít ki gyökerek, bedőlt fák vagy part menti mélyedések között. A nőstény ekkor több tízezer ikrát rak le, amelyeket a hím őriz és oxigéndús vízzel legyezi. Az ivadékok néhány nap alatt kikelnek, és eleinte planktonokkal, majd apró rákokkal és halivadékkal táplálkoznak. Az ívási időszak alatt a harcsa általában kevésbé aktívan táplálkozik, mert a hím a fészek védelmére összpontosít. Ebben az időszakban természetesen tilalmi idő védi a faj állományát, hogy biztosított legyen a sikeres szaporodás.
A magyarországi általános szabályozás szerint a harcsára vonatkozó tilalmi idők és méretkorlátozások a következőképpen alakulnak.
Fontos megjegyezni, hogy ahogyan a többi halfajnál, a harcsa esetén is egyes vízterületeken a helyi horgászrendek eltérhetnek az országos szabályoktól. Ennek értelmében mindig érdemes tájékozódni az adott vízterületre vonatkozó speciális előírásokról a horgászat megkezdése előtt.
A harcsa horgászata izgalmas és kihívásokkal teli élményt nyújt, mivel a halfaj rendkívüli erejéről és óvatosságáról ismert. Jellemzően éjszaka, valamint hajnalban és alkonyatkor tapasztalható a legaktívabbnak, így ezek az időszakok a legideálisabbak a horgászatára. Fogására több módszer is alkalmas lehet, ilyen például a kuttyogatás, a pergetés vagy az élőcsalis technika. A halfajunk méretét tekintve igen nagy példányokkal találkozhatunk, ezért a kifejezetten harcsázásra szánt horgász felszerelés is ennek megfelelő méreteket kapott. Ez olykor első ránézésre túl nagynak tűnhet, de egy igazán nagy példánynál hálásak lesztek érte. A sikeres harcsahorgászathoz erős felszerelés szükséges, mivel a nagy példányok brutális erővel küzdenek a horogra akadva, aminek következtében a nem megfelelő erősségű szerelékünknek rövid időn belül búcsút inthetnénk.
A harcsa esetében többféle csali is beválhat, hiszen talán kevésbé említhetjük válogatósnak ezen a téren. Az élő halak, gilisztacsokrok és harcsázó wobblerek például egyaránt bevethetők. Hoztunk azért ezekre néhány példát.
Élő hal (pl. kárász, keszeg, küsz) – a harcsa egyik kedvence, ezek közül is különösen az aktívan mozgó példányok.
Gilisztacsokor – erős illatot áraszt, és kiváló csaliként funkcionál a zavaros vízben is.
Nadály – mozgása rendkívül figyelemfelkeltő a harcsa számára.
Béka, rák – a kisebb példányoknál ezek természetes táplálékforrásai a harcsának, így hát nem hiába lehetnek vonzók számára.
Lótetű vagy lóbogár - erős illatanyagokat bocsát ki, természetes tápláléknak számít, és mozgásával könnyen felkelti a harcsa figyelmét.
Kagyló - természetes táplálékforrás a vizekben, amely erős illatot áraszt. Az oxigénszegény vizekben elindulhat a kagylópusztulás, ami a horgászok hátrányára válhat, hiszen ekkor a harcsák szívesen fogyasztják el őket a mederfenéken, kevésbé kapva a horgon található csalira.
Wobblerek – főként nagy méretű, csörgővel ellátott, mélyre törő modellek ajánlottak.
Gumihalak,plasztikcsalik, twisterek – vibrációjukkal és mozgásukkal felkeltik a harcsa figyelmét.
Spinnerbaitek, villantók – erős rezgést keltenek, ami zavaros vízben is hatékony lehet.
A harcsa szaglása kiváló, ezért a büdös, olajos, erős szagú csalik különösen hatékonyak lehetnek.
A harcsa húsa fehér, szaftos és szálkamentes, emiatt az egyik legkedveltebb halfajta a gasztronómiában. Egyéb jellemzőit tekintve pedig, lágy és omlós, de mégis tömör szerkezetű, így jól feldolgozható. Szálkamentessége miatt könnyen fogyasztható, remek választás gyerekek és idősek számára is. Íze enyhén édeskés, nem túl erőteljes halízzel, így az intenzív halízeket elutasítók is kedvelhetik. Kiválóan alkalmas sütésre, grillezésre, rántásra vagy pörköltnek, de füstölve és halászlében is népszerű. A nagyobb példányok húsa kissé zsírosabb lehet, de ez semmiképp sem hátrány, csupán szaftossá teszi az elkészített ételeket. A harcsa húsa tápláló és egészséges, magas fehérjetartalmú, és Omega-3 zsírsavakban gazdag, ezért az egészséges táplálkozás során az étrendünkbe is könnyen beilleszthető.
Ebben az esetben kettő, a harcsa húsából készült, rendkívül népszerű ételt mutatnánk be.
A harcsa halászlé elkészítéséhez először egy gazdag alaplevet kell hagyományos módon elkészítenünk, amelyhez hagyma, paprika, paradicsom és halcsontok szükségesek. Az alaplevet lassú tűzön főzzük, majd átszűrjük, hogy az egész selymesebb legyen. A főzés végéhez képest körülbelül 10-15 perccel korábban, hozzáadjuk az alaplevünkhöz a felkockázott harcsafilét, így az omlós és szaftos marad. A pirospaprika és csípős paprika elengedhetetlen eleme a halászlének, így ezzel is csempészhetünk bele némi pikantériát. Ízlés esetén esetleg tejföllel és némi citrommal ízesíthetjük tovább a harcsa halászlevet, ami ebben a változatban már korhely halászléként emlegethető.
A harcsapaprikás egy igen szaftos és rendkívül ízletes magyar étel, amelyben a harcsa omlós húsa tökéletesen harmonizál a paprikás-tejfölös mártással. Az elkészítéshez a harcsafilét sózzuk, borsozzuk, majd forró zsiradékon kissé megpirítjuk. Külön egy hagymás-pirospaprikás pörköltalapot készítünk, amelyhez paradicsomot és paprikát is adhatunk, majd a korábban megpirított halat belehelyezzük. A mártást tejföllel és kevés liszttel sűrítjük és lassú tűzön rövid ideig tovább főzzük, de kizárólag csak addig, hogy a harcsa még omlós maradjon. A harcsa paprikás köreteként túrós csuszát vagy galuskát ajánlunk.
Reméljük hasznosnak találtátok cikkünket. A harcsa tehát egy rendkívül izgalmas ragadozó hal, amely különleges bőrével és rendkívüli méreteivel könnyen kitűnik a legtöbb halfaj közül. Horgászata során számos élménnyel lehettek gazdagabbak, csak meg kell találnotok erre a megfelelő időt és horgászeszközöket. A felszerelés miatt pedig ne törjétek a fejteket, a horgász webáruházunkban minden ehhez szükséges eszközt megtaláltok!