Ha abban bízol, hogy itt ábrákat fogsz találni különböző kötésekről, a duplahorgos vagy kuttyogató végszerelékről, csomókról, stupekos, úszós, fenekező vagy drop-shot módszerekről, lapozz tovább. A cikk éppen az ellenkezőjéről szól, arról, hogy miért nem érdemes elveszni a részletekben. Ha egyetértesz és tovább olvasol, köszönöm.
„Harcsás végszerelékek” - a harcsahorgászok által egyik leggyakrabban keresett kifejezés az interneten. Csakúgy, mint az ezeket bemutató ábrák, videók, leírások. A profi és elismert harcsások beszámolója alapján tőlük is ilyen jellegű tanácsot kérnek a leggyakrabban. Van, aki csak tudni szeretné, hogy melyik harcsafajra mivel érdemes próbálkozni, de olyan is akad, akit minden egyes apró részlet érdekel.
Pedig a harcsás végszerelékek mindegyike viszonylag egyszerű és a nagy ragadozó megfogása sokkal nagyobb mértékben múlik egyéb tényezőkön, mint ezen. De erről majd később.
Rengetegen esnek abba a hibába, hogy megpróbálják „újra feltalálni a kereket”. Talán azért van ez így, mert sokan azt gondolják, hogy a végszereléken múlik a siker. Ez viszont csak egyetlen tényező. Olyan apró és jelentéktelen részletekkel foglalkoznak, mint néhány centiméter eltérés az előke hosszában, vagy egyéb olyan tényezőkkel, amik egész egyszerűen nem számítanak semmit.
Az újításokat és fejlesztéseket hagyjuk meg a gyártóknak. Vannak ilyenek, mint pl. a MadCat horgainak antisztatikus bevonata. (Bizonyos kísérletek ugyanis azt mutatták, hogy a fémek elektromos mezője riaszthatja a harcsát.) Ez mutatja, hogy folynak a fejlesztések, természetesen van jelentősége a felszerelésünk utolsó szakaszának és egyáltalán nem mindegy, hogy azt hogyan állítjuk össze. Egyvalamit viszont értsünk meg! Ha alapjaiban rontjuk el a harcsakeresést, semmilyen bevonat nem segít. A harcsahorgászat nem a türelmetlen embereknek való. Vegyük tudomásul, hogy a siker nem jön könnyen és ne próbáljuk megúszni a munkát, a harcsánál ez nem működik.
Legfőképpen a körülmények. Ha például nem a megfelelő helyen keressük és/vagy nem megfelelő csalivalpróbálkozunk, NEM FOGUNK HARCSÁT! Akkor sem, ha a legkiválóbb végszereléket kötöttük. Tökéletesíthetjük a felszerelésünket, kipróbálhatunk minden elképzelhető technikát, akkor is garantált lesz a sikertelenség, hiszen nem ismertük meg eléggé a célhalunkat. Ha viszont jó helyen horgászunk és jó a csalink, a világon semmit nem fog számítani az előke hossza.
Ha már beleássuk magunkat a témába, ne az elhanyagolható apróságokkal foglalkozzunk. Tanuljunk például a harcsa mintázatáról. Ezáltal könnyebben megtalálhatjuk őket és kiválaszthatjuk a megfelelő csalit. Figyeljük meg, hol mozognak a zsákmányhalak! Ismerjük meg a harcsák által keltett buborékokkülönböző fajtáit és mindent, amiről ezek árulkodnak. Keressük az örvényeket, „poharakat”. Találjuk meg a harcsák kedvelt tartózkodási helyét, ismerjük meg a vízmélységet, vermelő helyeket, táplálkozási szokásokat. Vizsgáljuk meg, mekkora a jelentősége a különböző napszakoknak, évszakoknak.
A harcsának egyedi, jellegzetes szokásai vannak. Ha elegendő energiát fektetünk ezeknek a megismerésébe, minden egyéb csak másodlagos fontosságú lesz – beleértve a végszereléket is.
A harcsázás rejtelmei YouTube-on...
Innen nézve talán már világos, mekkora jelentőséggel bír, hogy egy harcsás szerelék jobban vagy kevésbé süllyed és hány centis az előke.
Tudom, hogy a „harcsás végszerelékek” és a „harcsás horog kötése” ezentúl is a legkeresettebb kifejezés marad. Természetesen érdemes megismerni ezek fajtáját, a csomókötési módokat és én sem állítom ennek az ellenkezőjét. Miután megakasztottuk a halunkat, azonnal óriási feladat hárul rájuk. Meg is lehet őket találni, tele van velük a net és a szakirodalom. De mindezt csak azután (és szigorúan csak azután!) kutassuk, miután elegendő ismeretet szereztünk a harcsáról. Hiszen bármilyen profi végszerelékünk van, soha nem kerül főszerepbe, ha nem találkozunk hallal.
Hazánk legnagyobb ragadozóhalára horgászni különleges élmény, és ha mindig csak a felszerelésünk utolsó fél méterére helyezzük a hangsúlyt, könnyen elmehet a kedvünk az egésztől. Ne legyünk restek tanulni a témáról, szánjunk rá időt, üljünk kint a vízen eleget, legyünk türelemmel, figyeljük a jeleket. Ne halat akarjunk, hanem tanuljuk meg megfogni azt.
A harcsa horgászata kicsit olyan, mint az ehhez szükséges eszközök. Mind elnagyolt, túlméretezett, használatuk nem késztet bennünket arra, hogy elvesszünk a részletekben és nem engedi, hogy túl sok időt szánjunk a végszerelékre. Nincs ezernyi aprócikk, nem igényel utánfutónyi felszerelést, sokkal inkább tudást, ismereteket, tapasztalatot. Szerezzük meg ezeket, és ezután állítsuk össze a harcsás végszereléket. Ne feledjük, itt mázsás is jöhet!
