Bojliválasztás az alsó árkategóriából, avagy Olcsó húsnak híg a leve?

Napjainkban igencsak népszerű módszer a hazánkban bojlis horgászatnak nevezett szelektív pontyhorgászat. Mindenki szeretné megfogni élete halát és az ehhez vezető rögös úton nagyon sokan nyúlnak különböző bojlikhoz, reménykedve a kapitális egyedek megfogásában. Nincs azonban könnyű dolga a horgászoknak. Ezernyi gyártó ezernyi féle bojlijától roskadoznak a boltok polcai. Emellett gombamód szaporodnak az új, vállalkozó szellemű gyártók, szinte napi szinten tűnik elő a semmiből egy addig ismeretlen márkanév. Ez tovább bonyolítja az amúgy is igencsak tagolt, telített és sokszor átláthatatlan hazai piacot.

A megfelelő bojli kiválasztásának szempontjaival meg lehetne tölteni egy egész könyvet, mi jelenleg azonban egy aspektusra szeretnénk kitérni.

Ez a szempont a bojli ára, amely gyakran a vásárlás egyik leginkább meghatározó tényezője.

Örökzöld, véget nem érő vitatéma a drága és olcsó bojlik mellett és/ vagy ellen szóló érvelés, amely komoly indulatokat tud szülni mind a mai napig. 

Természetesen mi is azt az álláspontot erősítjük, hogy inkább valóban minőségi terméke(ke)t használjunk kisebb mennyiségben ahelyett, hogy nem megfelelő összetételű és minőségű anyagokat szórunk kilószámra. Ezzel ugyanis rövid távon saját eredményességünket akadályozhatjuk, hosszú távon pedig vizeink minőségét is ronthatjuk. A kép azonban közel sem ennyire fekete- fehér, jóval árnyaltabb ez a téma.

Ideális esetben mindenki prémium alapanyagokból gyártott prémium termékeket használna. 

Azonban, ha levesszük a szemellenzőt, rá kell jönnünk, hogy a mai magyar valóság teljesen mást mutat. A társadalom nagy része sajnos nem engedheti meg magának a prémium márkákat és a felső árkategóriás etető/ csalogató anyagokat.

A piacot és a vásárlási szokásokat elemezve 4000 Ft/kg ár körül van az a határ, ami fölött már drágának tartja a vásárlóközönség a bojlit és valahol 5000-5500 Ft/kg között van az az abszolút lélektani határ, ami fölött sokan már akkor sem veszik meg az adott terméket, ha pontosan tudják, mennyire minőségi és fogós.

Sokan érthető módon igyekeznek minél gazdaságosabbá tenni horgászataikat és emiatt a relatíve olcsó, 2500-3500 Ft/kg közötti bojlikat helyezik kosaraikba. Éppen ezért nem akartunk egy sokadik cikket a manapság nagyon felkapott márkák 6000-7000 forintos termékeiről. 

Nézzük inkább meg, hogy mit tudnak azok a csalik, amelyeket a magyar emberek többsége ténylegesen megengedhet magának. Úgy gondoljuk, hogy a piacról alkotott hiteles képhez ezt az oldalt is meg kell vizsgálni.

Nagy általánosságban azzal a vélekedéssel találkozhatunk, hogy olcsó bojli = ipari hulladék, drága bojli = magas minőségű és fogós termék. De maradéktalanul igaz ez az álláspont minden esetben? Van olyan eset, amikor indokolt lehet az alsó árkategória használata? Járjunk utána!

Milyen fő különbségek vannak az alap és prémium bojlik között?

Alap/olcsóbb bojlik:

Kedvezőbb árú, olcsóbb alapanyagokból készülő golyók. Főként növényi jellegű összetevők és különböző gabonák őrleményei képezik az alapját. Állati eredetű fehérjéket, illetve egyéb állati eredetű összetevőket nem, vagy csak nagyon elhanyagolható mennyiségben tartalmaznak (költséghatékonysági szempontból), ebből kifolyólag beltartalmukat főként a különféle szénhidrátok határozzák meg. A bennük lévő kevés fehérje is növényi eredetű. 

Az összetételük kevésbé komplex, mindösszesen pár összetevőn alapulnak. Összességében kisebb beltartalmi értékük van. Sokszor kapnak élénk színezéket és aromázottságot. Kevesebb kötőanyagot, ugyanakkor több, nagyobb szemcseméretű összetevőt (pl.: roppantot magvak) tartalmaznak, így állaguk puhább és lágyabb. Emiatt vízben hamarabb bontanak, a bennük lévő tápanyagok és aromák gyorsabban mosódnak ki.  A felsoroltak miatt éppen ezért többnyire rapid jellegű rövid horgászatokon használhatók nagy sikerrel. Az élénk színek és aromák, a gyors bontás mind azt a célt szolgálják, hogy a pontyok érdeklődését minél hamarabb felkeltse és minél gyorsabban váltson ki táplálkozási ingert. A növényi alapanyagok túlsúlya miatt rosttartalmuk is magas, ebből adódóan a lágy szerkezettel együtt könnyű emészthetőséget eredményeznek. Viszonylag gyorsan mennek keresztül a halak emésztőrendszerén.

Felső kategóriás/ prémium bojlik:

A legjobb minőségű, fogósságukat már számtalanszor bizonyító prémium alapanyagokból készült golyók. Többnyire sokkal nagyobb mennyiségben tartalmaznak állati eredetű alkotóelemeket, ezáltal összetételüket főként a fehérjék magasabb aránya határozza meg. (Persze itt is előfordulnak szénhidrátos verziók.)

Összetételük sokkal komplexebb, összetevőik listája igencsak hosszú. A száraz összetevők mellett olyan folyékony adalékokat, kivonatokat és egyéb alkotóelemeket tartalmaznak, amelyek fokozzák a csali beltartalmi értékét. Hozzáadott színezéket és aromákat általában nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben tartalmaznak.  A késztermék végleges színét, ízét és illatát a benne lévő természetes összetevők alakítják ki és határozzák meg. Ebből adódik, hogy színük semleges vagy kevésbé élénk, illatuk visszafogott, de karakteres. Homogén szerkezetű, kötöttebb golyók, amelyek úgy vannak megalkotva, hogy a tápanyagok tökéletes kioldódása és a könnyű emészthetőség mellett akár több napot is kibírjon a hajszálelőkén. A rövid horgászatok mellett kifejezetten alkalmasak a hosszabb túrákon való használatra is.

A bojlik jellemzése után érthetővé válik, hogy melyek a sarkalatos különbségek az olcsóbb és drágább termékek között. Ez alapján logikusnak tarthatnánk azt a következtetést, hogy az olcsó bojli kevésbé eredményes, míg egy prémium bojli nagyobb fogási eredményt ad.

Ennek ellenére nagyon gyakran előfordul egy igencsak érdekes anomália:

Amíg a piac legdrágább golyóival horgászó sporttársak kapás és hal nélkül ülnek, addig mellettük pár méterrel a harmad annyiba kerülő bojlival megállás nélkül fogják a halat.

Mi is számtalanszor tapasztaltuk meg ezt mind személyesen, mind a közösségi oldalakon található beszámolókon keresztül. Zavarba ejtő ugyan, de valós és nagyon gyakori jelenség, hogy az alap golyó sokkal jobb fogási eredményt ad, mint a kétszer vagy akár háromszor drágább abszolút prémium.

Hogyan lehetséges ez?

A válasz a golyók összetételében, jellegében, természetében keresendő. Ahogy az előbbiekben már tisztáztuk, egy figyelemfelkeltő színű, erőteljes aromázottsággal bíró és gyors bontású golyó vizuálisan és kémiai úton egyaránt hamarabb kelti fel a halak figyelmét. Sokkal gyorsabban reagálnak ezekre a falatokra. Több napos túrák esetén azonban rendszerint az figyelhető meg, hogy amíg kezdetben nagyon sok halat meg tudunk fogni, addig napról-napra egyre kevesebb lesz az érdeklődés ezekre a golyókra, mígnem megszűnnek a kapások.

Ez a bojlik viszonylag alacsony beltartalmi értékével magyarázható. Egy bizonyos ideig nagy intenzitással fogyasztják a halak, azonban nem tartalmazza azon tápanyagprofilt, amely a pontyok mindennapos tápanyagigényét fedezné, így egyre kevesebb érdeklődést fognak mutatni iránta uszonyos barátaink.

A prémium bojlik esetén az előbbiekben felvázolt folyamat fordítottan játszódik le.

Lassabb bontással, általában sokkal kevésbé intenzív színnel és aromázottsággal bírnak, így sok esetben később találnak rá a halak. Ez a kezdeti kapásnélküliségben vagy nagyon kevés kapásban mutatkozik meg. Minél jobban telik az idő, minél több hal talál rá az etetésre, annál sűrűbben lesz kapásunk. Egy több napos túra esetén napról- napra egyre több kapásunk lesz, a halak pedig rendszeresen visszajárnak elfogyasztani a nekik felkínált bojlit. A magas beltartalmi érték miatt ugyanis kis túlzással természetes táplálékként fogadják el ezeket a halak, amelyeket intenzíven keresnek is.

Itt mutatkozik meg a fő különbség ezen golyók használata és működési mechanizmusa között.

Ezek alapján megállapítható, hogy mindkét bojlinak megvannak a maga előnyei és hátrányai, valamint más- más helyzetekben vezethet sikerre használatuk. 

Etető vagy csalizó golyó?

Szintén állandó téma és kérdés, nagyon sok tévhit él ezzel kapcsolatban mindmáig a horgászok körében. Az olcsó bojlikat nagyon gyakran illetik “etetőbojli”, míg a drága bojlikat “csalizóbojli” ragadványnévvel.  Ennek valójában nincs alapja, sőt nagyon nagy félreértéseket okoz.  Az elnevezések hátterében szimplán az állhat, hogy nagy mennyiségű etetésre az emberek költséghatékonysági szempontok miatt szívesebben használnak olcsó termékeket, míg a prémiumot meghagyják csalizni és csak nagyon spórolósan használnak belőle pár szemet. Gondolkodjunk azonban egy kicsit! 

Ha egy adott termékkel etetünk, akkor miért nem azzal csalizunk? Ha egy adott termék alkalmas arra, hogy a halakat az etetett területre csábítsa és ott tartsa, akkor vajon csalizásra nem fog tökéletesen megfelelni? Ha a halak hozzászoktak egy adott golyóhoz, azt újra és újra elfogyasztják, akkor nem úgy van legtöbb esélyünk a megfogásukra, ha a hajszálon is az lóg? Ha a halak előszeretettel fogyasztanak egy adott bojlit az etetésen, akkor miért fűzűnk fel teljesen mást a hajszálra? 

A horgászok gyakran azért csaliznak teljesen más, magasabb minőségű termékekkel, mert valójában nem bíznak annyira az olcsó golyóban, hogy csalinak is azt használják, a drágát pedig sajnálják beszórni. Ha nem bízunk az olcsó golyóban, akkor viszont miért szórjuk be etetni? Ha viszont a drágát sajnáljuk beszórni, mi értelme van megvenni? Van ennek értelme?

Jegyezzük meg, amit elég jónak tartunk egy etetés kialakítására, az csalizásra is abszolút tökéletes lesz! Ha egy kialakított etetésre horgászunk teljesen más csalival, nagyon gyakran magunknak idézünk elő kapástalanságot. A halak ugyanis ott vannak előttünk, de a horgon nem az a csali lóg, amihez hozzászoktattuk őket az etetéssel. Ilyen esetben általában amint az etetéssel megegyező bojli kerül a hajszálra, rövid időn belül kapásunk lesz.

A gyártási körülmények árbefolyásoló szerepe

Nekünk, vásárlóknak és végfelhasználóknak nagyon egyszerű kijelenteni, hogy a drága bojli jó, az olcsó bojli pedig rossz. Egy késztermék gyártási-, valamint végső kiskereskedelmi árát azonban rendkívül sok tényező befolyásol(hat)ja. Az egyik legmeghatározóbb ilyen tényező az ún. méretgazdaságosság. Ez azt jelenti, hogy a gyártó úgy igyekszik csökkenteni a költségeit, hogy a gyártási kapacitást növeli. Minél többet gyárt egy adott termékből, annál inkább csökkenteni tudja az egy egységnyi termékre leszámolt költségeit.

Mit is jelent ez esetünkben?

Egy ipari mennyiségben, akár többezer tonnás tételben termelő és egész Európát kiszolgáló gyártó ugyanazt a receptúrát követve, ugyanazokat az alapanyagokat felhasználva lényegesen olcsóbban tudja legyártani ugyanazt a bojlit, mint egy családi manufaktúrában dolgozó kisvállalkozó, aki pár tucat vagy maximum pár száz kilós tételben gyárt egy viszonylag kis piacra. Mindkét gyártótól ugyanazt a terméket fogjuk kapni, az áruk között viszont horrorisztikus különbség lesz.

Egy bizonyos gyártási kapacitás felett egy gyártó olyannyira csökkenteni tudja költségeit, hogy akár egy jóval magasabb minőségű terméket is olcsóbban tud kínálni. Ez alapján már nem is lehet annyira egyértelműen kijelenti, hogy az olcsó egyértelműen rosszabb, mint a drága, ugye? Természetesen ez egy nagyon összetett téma, az általunk felvázolt gondolat csak egy kis szelete ennek a tortának.

Relatíve olcsó árkategóriában is vannak nagyon jó minőségű bojlik és sajnos nem egy példát láthattunk már az ellenkezőjére, amikor is méregdrágán kínált bojlik kritikán aluli minőségűek voltak. Az alacsony ár nem jelenti azt, hogy a felhasznált alapanyagok ne lennének minőségiek és a magas ár sem minden esetben jelenti azt, hogy minőségi alapanyagokból állították össze. Végső soron a piac mindig kegyetlen őszinteséggel ad választ arra a kérdésre, hogy mi jó és mi rossz. Ezernyi példát láthatunk napi szinten prémiumnak nevezett termékek tiszavirág életére és arra is, amikor meglepően kedvező árú termékek akár több mint egy évtizede változatlanul jelen vannak a piacon. Ezek már kiállták az idő próbáját, nem véletlen.

Humán tényező befolyásoló szerepe 

Egy késztermék minőségét nagyban meghatározza az azt készítő szakemberek szakmai felkészültsége is. Egy jól működő halcsali legyártásához nagyon komoly biokémiai és hidrobiológiai ismeretek szükségesek. Elengedhetetlen továbbá a kiemelkedő állattakarmányozási-, és alapanyag ismeret, illetve a halak etológiájára, azon belül is táplálkozási szokásaira való nagyfokú rálátás. Egy felkészült, szakmailag kifogásolhatatlan stáb egyszerűbb és olcsóbb alapanyagokból is sokkal fogósabb terméket fog gyártani, mint egy olyan brigád, akinek ugyan minden a legjobb minőségben áll a rendelkezésére, de a szükséges tudás hiányzik. Az ugyanis önmagában nem eredményez prémium terméket, hogy megpróbáljuk a lehető legtöbb prémium összetevőt egy tálba önteni. 

A horgászok felelőssége is megkérdőjelezhetetlen a különböző csalikkal való eredményesség szempontjából. Ha egy személy adott helyzetben nem tud halat fogni az adott termékkel, az önmagában még nem releváns infó a bojli minőségét illetően.

Egy kevésbé tapasztalt, kisebb tudású horgász a lehető legjobb bojlival is gyengébb eredményt fog elérni, míg egy tapasztalt, rafinált, nagy tudású pecás egy olcsó golyóval is gyönyörű halakat fog kivarázsolni a vizekből.

A piac legjobb bojlija is csak a megfelelő kezekben bizonyul kiemelkedően eredményesnek.

Erre személyes példám szolgáltat bizonyítékot.

„Ugorjunk vissza 15 évvel ezelőttre. Nem voltam hajlandó kompromisszumot kötni, az akkoriban kapható egyik legdrágább golyót használtam a maga 5000 forintos árkategóriájában. Ez az ár manapság sem olcsó, nemhogy 15 éve…Képzeljük csak el, hogy manapság mennyibe kerülne ez a golyó, ha még gyártanák?!

Mégsem hozta meg azt az átütő sikert, amire számítottam. 

Utólag belegondolva rendkívül hiányosak voltak az ismereteim, és ezt a prémium bojli használata nem volt képes oly mértékben ellensúlyozni, hogy eredményes legyek vele.

Azóta eltelt 15 év, hivatásomnak köszönhetően tudományos szinten is elmerültem a témakörben, a gyakorlatban is nagyon sokat tapasztaltam. Láss csodát, napjainkra a legolcsóbb golyókkal is mérföldekkel jobb eredményeket érek el, mint amit 15 éve a prémium bojlikkal bármikor álmodni mertem.

A megszerzett tapasztalat és tudásanyag tudja ellensúlyozni azt, hogy nem horgászok minden esetben felső kategóriás termékekkel.”

Az ismeretterjesztésnek illetve gondolatébresztésnek szánt komoly hangvételű sorok után azonban nézzük meg, hogyan használjuk mi az olcsóbb bojlikat és milyen eredményt adhat egy alsó árkategóriás alaptermék egy olyan elvadult vízen, amely hemzseg a természetes tápláléktól.  Reméljük tudunk pár hasznos tippet adni korlátozottabb anyagi lehetőségekkel rendelkező sporttársainknak!

Tartsatok velünk képes beszámolónkban!

Rövid (max. fél nap) horgászataink során mi is előszeretettel nyúlunk a kedvező árú, ún. instant golyókhoz. Lekapunk 1-2 zacskót a polcról és indulhatunk is a partra.

Egyesületi-, és vadvizeken rendszerint az édes kukoricás és mogyorós összetételű golyókban bízunk legjobban, ezek már számtalanszor bizonyítottak. Magas szénhidráttartalmuknak köszönhetően energiadús falatok, a tésztába kevert roppantott magok pedig nemcsak a bojli bontását könnyítik meg, hanem a pontyok is szívesen ropogtatják.

A part menti belógó növényzet és a halak által kitúrt mély alámosások a sekély 40-50 centis mélység ellenére is jó haltartó helyek. Érdemes rápróbálni!

Az alapozó etetés nem lett túlbonyolítva. Egy marék egész és felezett bojli, egy marék gyors oldódasú CSL pellet, két marék vegyes magmix (kukorica, tigrismogyoró, búza, repce).

A gyors oldódású pellet és a magmix csak az alapozó etetésnél volt használva, célunk a pontyok figyelmének minél hamarabbi felkeltése. Ezt követően már csak bojlit szórunk szét a területen, minden kapás után 8-10 szemet.

Végszerelékünket a lehető legegyszerűbb ólomkapcsos szerelék és az általunk már sokszor bemutatott, örök kedvenc slip-D rig alkotta. A csali egyetlen szem süllyedő golyó, amelyet szükség esetén parafával könnyítettünk.

A botok beélesítve, katonás rendben várják az első érdeklődőt. Ne essünk kétségbe, ha jelzőink nem kelnek azonnal életre. Nem szabad elfelejteni, hogy nem intenzíven telepített vízen vagyunk, itt bizony hosszú órák, sőt napok is eltelhetnek érdemi történés nélkül.

Bízzunk a kiválasztott helyben, gondosan összeállított felszerelésünkben és az alkalmazott csalogató anyagokban. Kapástalanság esetén is érdemes bizonyos időközönként pár szem golyót a helyre pötyögtetni, ezzel is frissítve az etetést.

Végtelennek tűnő pár óra várakozás után megtört a jég, megérkezett az első hibátlan töves,…

…amelyet újabb 2 órás várakozás után egy szintén hibátlan, vastag hátú tömzsi társa követett.

A kapások után szórt 8-10 szem bojli megtette hatását, elkezdett felépülni az etetés. Újabb vaskos töves tette tiszteletét. Nem kapitálisak az eddig fogott halak, de ezen a vízen ez már igencsak jó súlynak számít.

Minél több golyó került a vízbe, a kapások között eltelt időszakok annál rövidebbek lettek. Az átlagsúly lassan, de biztosan nőtt.

Egyedi pikkelymintája alapján a későbbiekben könnyen azonosítható lesz. Ekkor már tudatosult bennem, hogy ezen a vízen épp életem egyik legjobb pecája ez. A taktika működött, így ezt folytattam változtatás nélkül.

A megfogott halak azonban kissé szétverték a partmenti helyet, így újra hosszabb kapásszünet következett. Folytatódott a bojliszemek kis mennyiségű, de folyamatos szórása,...

…amelyet immáron egy igazán nagytestű, nyurgás beütésekkel rendelkező töves jutalmazott.

Minden egyes hal hibátlan, egészséges, jó húsban lévő egyed. Egyértelmű, hogy bőven van természetes táplálékuk. A legtöbb még életében nem találkozott horoggal.

Egy ilyen hal megfogása után már teljesen elégedett voltam, nem is számoltam ilyen eredménnyel,...

…azonban a legjobb forgatókönyvet mindig az élet írja, tartogatott még aznapra egy igazi ajándékot. A nap utolsó és egyben legnagyobb hala látogatott meg egy fénykép erejéig a maga bőven 15 kg feletti súlyával.

A hal már nem volt idegen számunkra, egy évvel ezelőtt szintén sikerült matracra fektetnünk. Centire pontosan ugyanarról a helyről, ugyanúgy kialakított etetésről, ugyanazzal a taktikával, ugyanazon csalogatóanyagok használatával.

Ez a legvilágosabb és legegyértelműbb bizonyítéka, hogy a taktika és a bojlik tökéletesen működnek.

Az egy évvel ezelőtti találkozáskor is elkápráztatott minket a maga szépségével.

Immáron mindkettőnknek sikerült matracra fektetni és kihúzni bakancslistánkról ezt a gyönyörű öreg halat, amely a kis tó egyik legnagyobb vad tövese.

Úgy gondoljuk, sikerült lerombolni a mítoszt, miszerint egy relatíve olcsó bojli nem lehet jó. 

Igenis a kedvezőbb árkategóriában is megvannak azok a termékek, amelyek egyszerűségükben hordozzák nagyszerűségüket. Lehet, hogy nincsenek tele tucatnyi drágábbnál- drágább összetevővel, ugyanakkor mégis mindent tartalmaznak, amely az eredményességhez szükséges.

Természetesen ezt a következtetést nem csak a bemutatott horgászat alapján vontuk le, hosszú évek óta használjuk ezeket a termékeket az ilyen jellegű vizeken és még soha nem kellett csalódnunk bennük. Ha egy adott golyó évek óta szüntelenül tagja és alapja csalisdobozunknak, akkor az nem lehet rossz, függetlenül az árától.

Ismételten ki kell emelnünk, mi is a minőségi termékek kis mennyiségű használatát preferáljuk a silány minőség kilószámra történő szórása helyett. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a pénztárcabarát termékek között ne lehetne jókat találni. Ha egy adott csali összetétele és jellege szimpatikus, látunk benne fantáziát, akkor bátran próbáljuk ki, ne riasszon el minket az árcédulán szereplő alacsonyabb ár. Tegyünk bátran próbát, a halak úgyis választ fognak adni!  Könnyen lehet, hogy életünk hala jutalmazza meg fáradozásainkat.

Minden kísérletező kedvű sporttársunknak kitartást és feszes zsinórt kívánunk!