A bojlis szaktársaknak a hosszú, többnapos túrák során szerzett tapasztalatok alapján bizonyára már óriási rutinjuk van abban, hogy egy-egy ilyen alkalomra mit vigyenek magukkal és mi maradjon otthon. Számukra általában a komfort is magasabb szinten biztosított, hiszen a kisebb-nagyobb faházak szinte otthoni kényelmet teremtenek, de még egy jobb sátor is meglepően otthonosan berendezhető.
Mi a helyzet viszont akkor, ha csak egy egynapos, csónakos pergetésre megyünk? Számtalan kiegészítő van, ami ilyen esetben is hasznos lehet, viszont a csónakban a hely véges, ráadásul minden nem odaillő dolog fölösleges és balesetveszély forrása is lehet. Érdemes tehát a felszerelésünket jól átgondolva kialakítani. Nekem már régóta van egy összekészített egységcsomagom, így a saját példámon keresztül megpróbálom bemutatni, hogy mik azok az kellékek, melyek bár nem kötődnek szorosan a horgászathoz, mindig nálam vannak, ha csónakba szállok. (A felsorolás nem fontossági sorrendben, hanem véletlenszerűen történik.)
Bár a felszerelésemet alapból úgy állítom össze, hogy a lehető legkisebb mennyiségű szemét termelődjön, még egy rövid horgászat során is elkerülhetetlen, hogy a fedélzeten keletkezzen némi hulladék. Én ezt mindig egy kisméretű szemeteszsákba, reklámszatyorba vagy nejlonzacskóba gyűjtöm. Soha, semmit nem dobok a vízbe. Még a zsinórkötés során levágott fél centis darabokat is összegyűjtöm. Apró tipp, hogy a zsákot érdemes rögzíteni, mert a menetszél mindenestől a vízbe röpítheti.
A karóra egy olyan eszköz, amelyet elsősorban a pontos idő meghatározására használunk. Számomra ez nem utolsó szempont, mert bár az időt a telefonom is mutatja, az ilyenkor mindig a táskám alján van. A horgászat számomra pont a hétköznapokból történő elvonulást jelenti, tehát örülök, ha nem kell a kezemben tartanom. Bizonyos karóráknak emellett számos olyan funkciója lehet, ami nekünk, horgászoknak is hasznos, mint pl. hőmérséklet- vagy légnyomáskijelzés. Erre (és ennél jóval többre is) már nagyon sok óra képes, kiváltképp a ma divatos különböző okosórák. Lehetőleg válasszunk strapabíró, vízálló típust.
Egy kézi elemplámpa vagy fejlámpa alapvető része a felszerelésemnek (de lehetőleg mindkettő). Amellett, hogy a vízálló elemlámpa meglétét a Felszerelési Jegyzék elő is írja a hajón, egyes helyzetekben nagyon hasznos is lehet. Készüljünk fel, hogy a vízen sajnos gyorsan megy az idő, az év bizonyos szakaszában pedig igen hamar besötétedik. Ez a hajóval történő közlekedést nagyban megnehezíti és az esetleges balesetveszély lehetősége megnő! Meglepetésként érhet minket a hirtelen ránk telepedő szürkület vagy a köd, de sötétben az apró szerelékek megkötése, csalik cseréje is lehetetlen. Egy jó lámpa ezenkívül segítheti a tájékozódást, leadható vele fényjelzés, megelőzhető a baleset. Ami a közúton igaz, az a vízen is: látni és látszani!
Bár sokan idegenkednek tőle, maga a kés nem veszélyes. Ha a természetbe indulok (legyen ez hosszabb túrázás vagy akár csak egy pergetés a folyón), számomra mindig alapvető, hogy viszek magammal kést. Egy kisebb, kezelhetőbb darab mindig a kezem ügyében van az apróbb munkák elvégzésére; egy nagyobb, szélesebb pengéjű pedig a táskámban az esetleges tereprendezésre. Ez a felfogás megszámlálhatatlan helyzetben bizonyult már hasznosnak, hiszen egy rendkívül sokoldalú szerszámról van szó. (Egy alkalommal pl. a kezem a csónakszállító csörlője és a heveder közé szorult, ahogy a hajó a teljes súlyával (és rajta velem) rázuhant. Esélyem nem volt kihúzni a kezem onnan. Bár szerencsére a társam időben érkezett és nem kellett elvágnom a hevedert, magányosan is meg tudtam volna oldani, de ez lett volna az egyetlen esélyem az igen komoly kézsérülés elkerülésére.) Vágóeszközt mindig a vonatkozó törvények szem előtt tartásával viseljünk vagy szállítsunk, de a természetbe soha ne induljunk kés nélkül!
A jelentősége megkérdőjelezhetetlen és nem szorul magyarázatra. Éles, hegyes eszközökkel dolgozunk, fogókat, késeket, tűket használunk, a kisebb-nagyobb sérülések beszerzésére mindig megvan az esély. Én az elsősegélyfelszerelésemet a saját igényeimnek megfelelően állítottam össze, de készen is kapható ilyesmi. Fontos, hogy a csomag megléte önmagában nem segít! Csak olyan eszközöket vigyünk, amelyeket szükség esetén használni is tudunk, és legyünk erre felkészülve. Nem kell egy esetkocsit magunkkal cipelnünk, de néhány sebtapasz meg kötszer már sokat segíthet.
Talán szükségtelen említeni, mivel a legtöbb embernek már szinte hozzánőtt a kezéhez. Én magam ez alól ugyan kivétel vagyok és a hétköznapokban látványosan igyekszek a jelenség ellenpólusaként viselkedni, a horgászataimra mégis mindig magammal viszem. Az egész idő alatt lenémítva pihen a táskámban, viszont ha kell, akkor szükség esetén ez az elsődleges és a legkézenfekvőbb kommunikációs eszközöm. Vízálló, ütésálló, strapabíró és én emellett a fényképezést is ezzel oldom meg. Számomra a telefonhasználat egy peca során kizárólag ennyire korlátozódik, elvből. De vitathatatlan, hogy a korunk egyik leghasznosabb eszközéről van szó és a zsebünkben lapulhat vele a GPS, a hőmérő, a barométer, a fényképezőgép, a viharfigyelmeztető és még ki tudja, mi minden. Használjuk ki a lehetőségeket, de ne mi legyünk az eszközért, hanem az eszköz legyen értünk!
Minden évszakban és időjárási körülmények között nálam van. A lencsék színéről meg azok szerepéről már írtunk, ha mindezeket szem előtt tartva vásárolunk egyet, hálásak leszünk önmagunknak. A természetben nem számít a divat, így a dizájn kevésbé fontos. Nem árt viszont, ha ügyelünk a minőségre, mert itt az elsődleges szempont a szemünk védelme.
Én egy nagyon praktikus táskában hordok minden olyan apróságot, amire úgy gondolom, hogy szükség lehet; amolyan sose-tudni alapon. Kullancskiszedő csipesz, golyóstoll, némi tartalék pénz, stb. Semmi olyan, amire hirtelen lenne szükség, inkább csak szélsőséges helyzetekben. Ezért ez is megy a táska aljába. Teljesen egyénre szabható, mindenki azt tehet bele, amit akar, attól függően, hogy kinek mi hiányzik az otthoni komfortból és mi ad számára biztonságérzetet.
Voltaképpen az egyik leghasznosabb eszköz, ami a birtokunkban lehet. Én magam a Leatherman-re esküszök, de számos gyártó kínálatában szerepel hasonló (Gerber, Victorinox, stb.). Természetesen egy ilyen eszköznek megvannak a maga korlátai, de tábori körülmények között kevés olyan feladattal szembesülhetünk, amit ne tudnánk ezzel megoldani. A komoly szerszámot igénylő munkákat nyilván nem ezzel kell végezni, de őszintén mondom, engem már számtalanszor húzott ki a bajból. A gyártó által vállalt 25 év jótállás elsőre kissé merész vállalásnak tűnt, de miután használatba vettem, minden világossá vált. Rendkívül szívós kis szerszám, pedig nem kímélem. Szó szerint mindent kibír és gyakorlatilag tönkretehetetlen.
Ez sem igényel magyarázatot. Még akkor is mindig van nálam harapnivaló és víz, ha csak rövid pecát tervezek. Bár szeretem őket, horgászni mégsem különböző üdítőitalokat viszek magammal, hanem mindig vizet. (Télen is!) Ez különösen fontos, hiszen a folyamatos, monoton csalidobálásba igen könnyű belefeledkezni, és ha a folyadékpótlást elmulasztjuk, annak igen komoly következményei lehetnek. Napsütéses, meleg időben ráadásul ennek a veszélye még nagyobb mértékben jelentkezik. Mindig igyekszek olyan élelmet magammal vinni, ami nem igényel előkészületet, főzést, melegítést, gyorsan el lehet fogyasztani és nem termel irreális mennyiségű szemetet. Előnyben részesítem a sportolók által használt különböző szeleteket, zseléket, almát, snack kolbászt, kekszet. Ezek elfogyasztása ugyan nem mérhető egy éttermi vacsorához, de még egy otthonihoz sem, viszont ne feledjük, itt nem a gasztronómiai élmény a fontos, hanem a megfelelő tápanyagbevitel.
Ez a lista abszolút egyéni, és saját összeállítás alapján készült, kizárólag az én igényeimnek megfelelően. Tetszés szerint kiegészíthető, csökkenthető, módosítható. Látható, hogy a felsorolt kellékek terjedelme igazán csekély, így igen kevés helyet foglalnak a csomagunkban. Én mindezeket egy Reiva pergető táskában hordom, és bőven elfér benne minden. Nem említettem az időjárásfüggő ruhadarabokat, a horgászeszközöket, az életmentő felszerelést vagy a kötelező tartozékokat sem, és el tudom képzelni, hogy mások bőven találnak fölösleges tételeket a listában. Biztosan van, aki nem érti, hogy néhány, ezeknél sokkal fontosabb dolog hogyan maradhatott ki. Számomra mégis ez az a csomag, ami évek óta kísér és még soha nem hagyott cserben. Én azt javaslom, hogy mindenki állítson össze egy hasonlót, mert jobb ha van, de nem kell, mintha kéne, de nincs.
