A tavaszias jó idő beköszöntével egyre többen porolják le a sarokban álló horgászfelszereléseiket. A szikrázó napsütés és a nap sugarainak ereje mindinkább arra sarkallja a horgászokat, hogy kisebb- nagyobb kihagyás után enyhítsenek végre elvonási tüneteiken. A szezonra való felkészülést nem lehet félvállról venni, felkészülésünk ugyanis nagyban meghatározza későbbi horgászatainkat.
Ez az időszak a horgászdobozokból hiányzó aprócikkek beszerzéséről, horogelőkék és végszerelékek elkészítéséről, az orsókon lévő zsinórok cseréjéről szól. Csak így vághatunk neki magabiztosan az új évnek.
Előző cikkünk a feederes kollégáknak szólt, most azonban a pontyos vonalat képviselő horgásztársainknak is szeretnénk pár hasznos tippet és ötletet adni.
A sikeres horgászatnak 3 alaptényezője van:
Ahhoz, hogy esélyünk legyen a kapásra, a lehető legkisebb hibaszázalékkal dolgozó, precízen és tudatosan összeállított horogelőke szükséges. Azonban ez még mindig nem elég. Kapásjelzőnk csak akkor fog megszólalni, ha a felcsalizott horogelőkénket megfelelően tudjuk prezentálni, azaz az előke mindig megfelelő pozícióban várja az etetésünkön megjelenő halakat. Bizonyára mindannyian találkoztunk már azzal a problémával és nehézséggel, hogy végszerelékünk és horogelőkénk dobás közben gubancolódik. Nincs is annál idegőrlőbb, amikor több óra kapástalanság után kitekerjük végszerelékünket és egy hatalmas gubanccal szembesülünk. Hiába horgászunk a legjobb helyen a legjobb csalival, egy összegubancolódott végszerelékkel esélytelen halat fogni. Egy ilyen kellemetlen eset több óra időkiesést okoz egy-egy horgászat során. Ha azonban egy horgászat során többször is előfordul a felvázolt eset, érdemes változtatni a végszerelékünk összeállításán annak érdekében, hogy a parton töltött idő az idegeskedés helyett valóban arról szóljon, hogy szebbnél- szebb halakat terelünk merítőbe.
Mivel a horgászok jelentős többsége dobós módszerrel horgászik, így cikkünk mindenki számára használható információkat fog tartalmazni. Bízunk benne, hogy sokaknak tudunk segítséget nyújtani.
Az általunk használt végszerelékek 2 fő részre oszthatóak:
Ha gubancmentes dobásokról beszélünk, nálunk két ólomrendszer/ ólomösszeállítás jöhet szóba.
Az ólomkapocs használata bizonyára sokaknak már nem ismeretlen. Ezen összeállítások nagyon könnyen dobhatóak akár nagyobb távolságba is, hiszen egy megfelelően megválasztott ólomformával rendkívül áramvonalas. Emellett nagyon fontos tulajdonsága az, hogy gubancmentesen dobható. Előnye, hogy szükséges helyzetben egyetlen mozdulattal cserélhető rajta az ólom, ezáltal azonnal alkalmazkodni tudunk a változó körülményekhez. Az ólomkapocs lehetővé teszi az ólom elhagyását is abban az esetben, ha halunk valamilyen akadóba ugrana, ezzel is növelve a hal biztonságos partra terelésének esélyét. Az ólomrögzítő szilikonkúp ólomkapocsra történő rátolásának mértékével még azt is beállíthatjuk, hogy szerelékünk milyen könnyen hagyja el az ólmot. A szilikonkúpot teljesen feltolva csak a legszükségesebb esetben hagyja el szerelékünk az ólmot. Azonban, ha a szilikonkúpot csak pár milliméterre toljuk fel a kapocsra, kapás után akár azonnal elhagyhatjuk az ólmot.
Nézzük meg, hogyan is készül el az általunk használt ólomkapcsos végszerelék!
A végszerelék összeállításához szükséges aprócikkek
A helikopter végszerelék összeállításához szükséges aprócikkek
A szerelék összeállításának menete:
1. Az ólombetétes zsinórra fűzzünk fel egy ólomrögzítő gyorskapcsot (speed link/quick link). Ennek segítségével bármikor egy mozdulattal rögzíthető és cserélhető az ólom, így könnyen tudunk alkalmazkodni az adott szituációhoz.
2. Következő lépésként egy szilikonkúp kap helyet a zsinóron, amely az ólomkapocsra felhúzva biztosítja az ólom helyzetét és a gubancmentességet.
3. A helikopter szerelék kialakításához egy biztonsági gumigyöngy rendszert használunk, mely két részből áll: egy kisméretű szilikonhüvely illetve egy rá tökéletesen passzoló ütközőgyöngy.
Először a szilikonhüvelyt húzzuk fel a leadcore zsinórra. A hüvely rendkívül szorosan illeszkedik az ólombetétes zsinórra, fixen tartja pozícióját, azonban igény esetén csúsztatható, elmozdítható.
4. Fűzzük fel az horogelőke rögzítésére szolgáló karikás gyorskapcsot.
5. A szilikonhüvelyre húzzuk fel a biztonsági gumigyöngyöt, amely passzosan illeszkedik a hüvelyre. Funkciója, hogy megütköztesse horogelőkénk forgóját vagy karikáját.
6. Az ólomrögzítő gyorskapocsra akasszuk fel a használni kívánt ólmot, majd a gumiharangot rátolva fixáljuk azt.
7. A felcsalizott horogelőke felakasztását és rögzítését követően a végszerelék dobásra kész.
8. Az ólombetétes zsinór végén kialakított fülbe kössük bele főzsinórunkat egy általunk választott kötéssel és végszerelékünk máris készen áll a bevetésre.
Térjünk ki egy kicsit a biztonsági gumigyöngy fontosságára!
A biztonsági gumigyöngy használat közben teljes értékű ütközőként funkcionál, szükséges esetben azonban leesik/lecsúszik a hüvelyről, ezáltal horogelőkénk szabaddá válik. Ez a tulajdonság különösen hasznos abban az esetben, ha fárasztás közben akadóban köt ki a halunk vagy esetleg elveszítjük végszerelékünket. A szerelék elhagyja az ólmot, a halnak csak a horgot vagy a horogelőkét kell magával cipelnie.
Bizonyos gyártók palettáján előre elkészített, ólombetétes zsinórra szerelt helikopter szerelékek is találhatóak. Használatukkal időt takaríthatunk meg, gyorsabban összeállíthatjuk végszerelékünket.
Összeállítása pofon egyszerű:
Ezzel a két összeállítással horgászdobozunkban magabiztosan indulhatunk el bármely horgászatunkra.
Ahogy azonban cikkünk elején is említettük, a megfelelő ólomösszeállítás önmagában még nem garantálja a gubancmentességet.
A horogelőkénket is ennek megfelelően kell megkötnünk. Körültekintően kell megválasztanunk előkénk hosszát és anyagát. Egy lágy, fonott előkezsinór sok bosszúságot okozhat egy dobós horgászat során, hisz könnyebben tekeredik fel az ólombetétes zsinórra vagy a gubancgátló csőre. Ugyanúgy igaz ez a relatíve hosszú előkékre is. Minél hosszabb a horogelőke, annál nagyobb valószínűséggel fog dobás közben tekeredni és gubancolódni.
Emiatt mi a merevebb előkeanyagokból készített relatíve rövidebb (max.15-17 cm) előkéket részesítjük előnyben. Ezekkel nemcsak minimalizálni lehet a gubancok számát, hanem akár teljesen meg is lehet szüntetni azokat. Ennek érdekében horogelőkéinket előszeretettel készítjük el bevonatos fonott-, vagy merevebb fluorocarbon zsinórokból. Ezen előkeanyagok szinte az összes horogelőke típus elkészítését lehetővé teszik, legyen szó akár lebegő, akár fekvő csalik felkínálásáról.
Bevonatos zsinór használata esetén csak a horog feletti 1,5-2 centiméteres szakaszon távolítjuk el a bevonatot. Ezáltal az előke merev és ellenálló lesz mind a gubancokkal, mind a fenéken található tereptárgyakkal szemben, azonban a meghámozott szakasz természetes csali-, és horogmozgást eredményez, mely a horog akadását is javíthatja. A bevonatos zsinórból elkészített Slip-D rig örök kedvencünk, gubancmentessége mellett mindig tökéletesen akad. Korábbi cikkünkben bővebben olvashattok az elkészítéséről.
A fluorocarbon előkeanyagok is több tucatnyi lehetőséget kínálnak számunkra.
Ezek közül két, számunkra igen kedves megoldást emelnénk ki.
A fluorocarbon zsinórok tökéletes alapként szolgálnak a különböző Combi-rigek elkészítésére. Combi előkék készítése során az előke horog szekciója lágy fonott zsinórral kerül megkötésre, majd ezt kombináljuk egy merev fluorocarbon zsinórral. Az így elkészült előke működési elvét tekintve nagyon hasonló a bevonatos zsinórokból készült előkékhez: a horog-csali kombináció a lágy fonott zsinór miatt nagyon természetesen mozog és jól akad, a merev fluorocarbon azonban tökéletesen akadályozza meg a dobás közbeni gubancok keletkezését.
Bizonyos előketípusok teljes terjedelmükben merev fluorocarbon zsinórokból készülnek, ezáltal nem csak nehezen észrevehetőek a víz alatt a halak számára, hanem teljes mértékben kizárják a gubanc lehetőségét is. Az általunk nagyon szívesen használt Spinner-rig (más néven Ronnie-rig) is ily' módon készül. A legnagyobb távolságok meghorgászására ez egyik legnagyobb biztonsággal használható előketípus.
Egyik korábbi cikkünkben részletesen olvashattok elkészítéséről.
Szintén ilyen előketípus a D-rig, mely teljes terjedelmében merev fluorocarbon anyagból készül.
A Combi- és D-rigek fajtáiról és elkészítéséről a későbbiekben olvashattok majd.
Ha a megfelelő ólomösszeállítást a megfelelő horogelőkével kombináljuk, búcsút inthetünk a gubancok nagyon jelentős hányadának.
Azonban vannak további apró trükkök és technikák, amelyekkel még tovább csökkenthető a dobás közbeni idegesítő gubancok kialakulása. A teljesség igénye nélkül szeretnénk írni pár szóban az általunk legszívesebben használt "gubancgyilkos" praktikákról. Ezen trükkök végtelenül egyszerűek, épp ezért szeretjük őket. Tökéletesen beilleszthetőek az amúgy is leegyszerűsített horgászstílusunkba.
1. Kiakasztott zsinórklipsz
Ahhoz, hogy megértsük a klipszes horgászat gubancgátló szerepét, át kell gondolnunk egy dobás mechanikáját, pontosabban azt, hogy a végszerelék milyen utat tesz meg dobás után a levegőben és a vízben. Egy erőteljes dobás során a végszerelékünk legnehezebb eleme, az ólom fog elől repülni és magával húzni a végszerelékünk többi részét. Ennek következtében míg az ólom előre kerül, a felcsalizott horogelőke hátracsapódik. Ebben a helyzetben fokozódik leginkább a gubanc veszélye, hisz a horogelőke könnyen rácsavarodhat az ólombetétes zsinórra vagy gubancgátló csőre. Ha végszerelékünk minden fékezés, illetve szabályozás nélkül ugyanebben a pozícióban ér vízbe, az újabb lehetőséget teremt horogelőkénk feltekeredésére és arra, hogy az előke a megfelelő akadás szempontjából hátrányos pozícióban kerüljön a mederfenékre.
De mégis mi változik akkor, ha főzsinórunk a klipszbe van akasztva?
A dobás kezdeti szakasza kiakasztott klipsz használatával is ugyanúgy néz ki, ahogy pár mondattal feljebb már leírtuk: az ólom elől repül, a horogelőke hátracsapódik.
A szerelék vízbeérkezése előtt azonban a főzsinór megakad a klipszben és itt történik meg a lényegi mozzanat. A zsinór megakadása miatt az ólom hirtelen megáll, nem repül tovább.
Felcsalizott horgunk azonban tovább repül mindaddig, amíg a horogelőke ki nem feszül teljesen. Ily' módon a végszerelék a lehető legjobb helyzetben érkezik a vízbe és süllyed le a fenékre.
Ha ráadásul a klipsz kiakadását a horgászbottal is lekísérjük, a végszereléket sokkal finomabban, "hangtalanul" tudjuk vízre tenni, ezáltal kevésbé zavarjuk az etetésen tartózkodó halakat.
A gubancok megakadályozása mellett a klipsz használatának további járulékos haszna pedig a precíz, pontos horgászat lesz. Használjuk tehát bátran a klipszet, hisz ezzel két legyet üthetünk egy csapásra: pontosság és gubancmentesség egyszerre!
2. PVA termékek használata
A Polivinil- alkohol, azaz PVA termékek mindenki számára ismert, hasznos kiegészítők. Rengeteg formában elérhetőek, a boltok polcain megtalálhatjuk háló, zsinór, szalag, tasak, valamint hab kivitelben is. A horgászok körében elsősorban etetési segédeszközként ismert, amellyel plusz etetőanyagot tudunk horgunk köré juttatni. Kevésbé ismert szerepe is van azonban, ez pedig nem más, mint a szóban forgó gubancgátlás.
De mégis hogyan akadályozza meg a gubancokat?
A legegyszerűbb magyarázat az, hogy használatukkal el tudjuk rejteni a horgot és akár az egész horogelőkét is, amelyeknek így esélyük sincs sehova felgubancolódni.
A másik magyarázat viszont az, hogy egy-egy kis PVA csomag horogra akasztása megváltoztatja a végszerelék aerodinamikáját, plusz súlyt ad a felcsalizott horognak.
Dobás közben a horogelőke a PVA csomagnak köszönhetően kevésbé csapódik hátra, sokkal függetlenebb pályán repül az ólom mögött. Ebből adódik, hogy sokkal nehezebben tekeredik fel, mint egy önmagában eldobott kisméretű csalikombináció, amely kis súlya miatt teljesen hátracsapódik a zsinór vonalába, ezzel is növelve a gubanc kockázatát.
Vízbe érkezve a PVA csomag szintén elősegíti a horogelőke megfelelő pozícióban való elhelyezkedését, amellett, hogy finom falatokat is tartalmaz az uszonyosok számára.
Tehát a PVA használata szintén több pozitív tényezőt biztosít számunkra: gubancmentesség és etetés egyszerre!
+1. A végszerelék pozíciójának finomhangolása dobást követően
Dobást követően a süllyedő végszereléket tartsuk kontroll alatt, feszes zsinórral, illetve bottal kövessük le az ólom süllyedését. Amennyiben nem vagyunk biztosak dobásunk gubancmentességében, alkalmazzuk az alábbi praktikát:
Amint mederfenékre ért a végszerelékünk, az ólmot finoman emeljük el a fenékről és mozdítsuk el magunk felé, ezzel kisimítva/kiegyenesítve horogelőkénket. Különösen ügyeljünk arra, hogy minimális mértékben mozdítsuk el az ólmot, ne húzzuk el a végszereléket az etetés és/vagy kiakasztás helyéről.
A cikkben szereplő ötletek, tanácsok már külön - külön önmagukban is nagyon sokat fognak segíteni a gubancmentességben, ha azonban az általunk bemutatott praktikákat egyszerre alkalmazzuk, még többet nyerhetünk rajta.
Gondoljuk csak végig: egy PVA csomaggal kiegészített gubancmentes végszerelék kiakasztott klipsszel való használata egyidejűleg biztosítja számunkra a pontosságot, a gubancmentességet és a horogcsali attraktivitásának fokozását.
Ez így már nem hangzik rosszul, ugye?
Próbáljátok hát ki bátran, de ne fordítsatok hátat a botoknak, a kapásjelző nagyon hamar meg fog szólalni!
Köszönjük a cikket a Different Carp Fishing horgászainak!
