A téli évszaknak sajátos hangulata van. A harsány tavaszi, nyári lüktetés az ősz végére csillapodik, a fák levelei lehullnak, az élővilág pihenni tér, az idő szinte lelassul. Csökken a hőmérséklet, a nappalok egyre rövidülnek, a természet fölött hosszú időre a sötétség veszi át az uralmat. Lecsendesül a táj, a vadak búvóhelyet keresnek, a lehűlő vizek lakói egyre mélyebbre, a kevésbé hideg vízréteg felé húzódnak.
Milyen lehetőségei vannak egy horgásznak, amikor a természet ennyire hívogató?
A téli horgászat varázslatos
A téli pergetésnek vannak előnyei. Olyan tényezők ezek, melyek az év többi szakában nem feltétlenül tapasztalhatók. A fentebb már említett nyugalom és pihentető sajátosság korántsem elhanyagolható. Kiváló alkalom nyílik ilyenkor arra, hogy a természethez hasonlóan elcsendesedjünk, az egész éves rohanást magunk mögött hagyjuk és a mobiltelefonunk helyett inkább a gondolatainkban merüljünk el.
A tél beköszöntével a legtöbb horgász összecsomagolja a felszerelését, és a tavasz első napsugarai megjelenéséig legfeljebb karbantartás céljából veszi elő újra. A többség számára az ősz végén véget ér a horgászszezon és az otthon melegéből tavaszig nem mozdul ki. Mindezekből következik, hogy a nyári horgászatok alkalmával tapasztalható zsúfoltságnak nyoma sincs. Ennek a meghitt, zavartalan légkör mellett gyakorlati jelentősége is van, mégpedig az, hogy ilyenkor még az óvatosabb, öreg, nagytestű halak is nagyobb sikerrel horogra csalhatók. Belátható, hogy ha egy folyószakasz vagy vízterület hetekig háborítatlan marad, az ott élő ragadozóhalak kevésbé lesznek bizalmatlanok.
A téli pergetés varázslatos, de érdemes pár szót ejteni az ilyenkor ránk leselkedő veszélyekről is. Akármelyik évszakban indulunk el horgászni, mindig tartsuk szem előtt, hogy a természet sokkal erősebb nálunk! Mindez különösen télen, rendkívül alacsony hőmérséklet mellett válik fontossá.
Kísértést érezhetünk, hogy a tavaszi, nyári horgászatok során megszokott módszereinket, szokásainkat alkalmazzuk, de a téli, hideg időben történő horgászat sok szempontból eltér. A vonzó, nyugalmat árasztó környezet jóval több veszélyt tartogat és a békét sugárzó összkép hatására óvatlanná válhatunk. Az ember figyelme a varázslatos hangulat miatt könnyedén lankadhat, és az a hiba, ami nyáron legfeljebb egy jó sztori, télen akár az épségünket is veszélyeztetheti!
Tiszteljük a vizet, ne ragaszkodjunk a jó időben rutinná vált szokásainkhoz! Első a biztonság!
Alacsony hőmérséklet – Ha fázunk, a koncentrációnk szétzilálódik, szervezetünk túlélési funkcióra vált, beindul a reszketés, vacogás. Az egyébként megszokott mozdulatok is nehézkessé válnak. A horgászat élvezhetetlenné válik, a balesetveszély megnő! Megfelelő ruházattal készüljünk!
Korai sötétedés – a tájékozódás sötétben jóval nehezebb! Különösen akkor tartsuk szem előtt, ha csónakból, nyílt vízen horgászunk. Legyen megfelelő lámpánk! A sötétséggel együtt leszálló köd a hajósok, csónakos horgászok rémálma. A távolságok, irányok felmérése rendkívüli mértékben megnehezedik, az uszadékok, jégtáblák észlelése és elkerülése szinte lehetetlen. Sötétedésig mindig érjünk partot!
Télen hamarabb eltűnik a Nap a horizonton!
Fagyás – A testünk vizes felületein meglepően gyorsan képesek vagyunk fagyási sérüléseket elszenvedni. Különösen igaz ez a végtagokra, ujjakra, lábujjakra. A vízhatlan bakancs vagy csizma és egy pár megfelelő kesztyű alapvető ruhadarab ilyenkor.
Elcsúszás – A fagyott partszakasz, stég, fedélzet rendkívül balesetveszélyes! A zúzódások, csonttörések jelentős hányada esés hatására következik be, minden lépésünkre fokozottan ügyeljünk! Szerezzünk be minőségi, csúszásgátló talppal ellátott lábbelit. Kapkodásnak ilyenkor nincs helye, a horgászatot jó élményekkel és ne sérülésekkel zárjuk!
Vízbe esés – Rendkívül komoly veszély! A csónakban viseljünk mentőruhát vagy mentőmellényt! A fedélzeten lévő mentőmellény nem ment meg! A jéghideg vízben a test igen hamar lehűl, a szélsőséges esetben (pl. sötétben, ködben) történő vízbe esés akár végzetes is lehet! Soha ne hagyjuk a csónakot elsodródni magunktól, helyváltoztatás során a biztonsági vészleállító patkót mindig alkalmazzuk! Ha újra partra vagy csónakba kerültünk, szabaduljunk meg a vizes ruhától és vegyünk fel száraz váltóruhát.
A biztonsági patkó életet menthet!
A téli pergetésnek megfelelő felszereléssel induljunk neki! Igaz ez a horgászbotunkra, orsónkra, de az egyéb kiegészítőkre, ruházatra is. Válasszuk azt a botot, amelyen nagyobb átmérőjű gyűrűsor található. Az igen apró zsinórvezetők a bennük összegyűlt víz hatására könnyen befagynak. Az orsónk fagyálló zsírozással legyen ellátva. Ilyen időszakban érdemesebb monofil zsinórt használni a fonott helyett.
Fordítsunk gondot a megfelelő ruházat kiválasztására! A piacon kapható thermoruhák szabad mozgást biztosítanak, de melegen tartanak. Egy jó minőségű aláöltözettel kombinálva tökéletes lehet. Legyen nálunk száraz váltóruha, vízhatlan táskában. Az UV sugárzás télen is jelen van, védekezzünk ellene a megfelelő ruhadarabokkal, napszemüveggel. Mindig viseljünk sapkát és legyen nálunk kesztyű.
Lehetőleg ne horgásszunk egyedül! A fentebb már taglalt okok miatt jóval kevesebb horgász lesz a vízen, aki segíteni tudna nekünk, ha úgy adódik. Hiába vagyunk a horgászatban már profik, előfordulhat, hogy a vízbe esés következtében fellépő izomgörcsök, a hipotermia, a sokkhatás következtében még a csónakba is képtelenek lennénk a saját erőnkből visszajutni. Ha mégis egyedül szállunk csónakba, erről mindig tájékoztassunk valakit. Használjuk a biztonsági vészleállító patkót és viseljünk mentőruhát, amely véd a kihűléstől és a vízbe fúlástól is.
Gondoskodjuk a megfelelő energia- és folyadékpótlásról! A testünk télen is veszít folyadékot, különösen a réteges öltözet alatti verejtékezéssel. A folyadékot folyamatosan pótoljuk, lehetőleg víz formájában, de a téli hidegben a meleg tea, forró leves is jó ötlet. A vizet tároljuk úgy, hogy megóvjuk a fagyástól.
Legyen nálunk kesztyűben is gyorsan, könnyedén elfogyasztható, magas energiatartalmú élelem (zabszeletek, fehérjeszeletek, csokoládé, aszalt gyümölcsök). Ha melegíthető ételt viszünk magunkkal, gondoskodjuk a szükséges berendezésekről. Kerüljük az alkoholt!
Használjunk megfelelő csalit! Az időjárás drasztikusan befolyásolja a halak aktivitási szintjét. Megszűnik a napi többszöri, akár 3-4-5 alkalommal történő táplálkozás, ehelyett az életben maradáshoz elengedhetetlenül szükséges 2-3 naponta történő zsákmányszerzés a jellemző.
A halak anyagcseréje lelassul, ezért nem fognak nagyméretű csalikra támadni. Válasszunk kisebb, egyszerűbb csalikat. Egyik legjobb megoldás egy blade csali. Kerüljük a rikító színeket, keressük a természetes mintákat.
Mivel a halak jéghideg vízben nem szívesen táplálkoznak, így tehetünk egy próbát a piacon kapható ragadozó aromákkal, melyekkel kapásra ösztönözhetjük őket. Ez főként plasztik csaliknál válhat be. A csalit vezessük lassan! A hideg vízben a zsákmányhalak mozgása is lelassul, a túl gyors csalivontatás riasztó lehet.
Nem túl sok, nem túl kevés
Tartsuk be a játékszabályokat! Ha egy módszert, csalit, technikát, eszközt etikátlannak érzünk, akkor az valószínűleg az is. Tartsuk szem előtt, hogy kiszolgáltatott életszakaszukban üldözzük a halakat, velük szemben előnyben vagyunk. Ne legyünk mohók, hagyjuk a természetet is pihenni. A legnagyobb esély a fogásra egyébként is napközben jelentkezik, kb. 10:00 és 16:00 óra között. Ez az idő elegendő ahhoz, hogy szép élményekkel gazdagodjunk, ennél tovább indokolatlanul ne háborgassuk a természetet.
