Elméletből gyakorlatba - Method gyorstalpaló

Minden címke 302


Mutasd az összes cikket...

 Megérkezett az igazi nyár. Az elmúlt időszakban a szikrázó napsütés és nyárias meleg jellemezte az időjárást, pörög a horgászszezon. A jó idő rengeteg horgászt csábít ki a szabadba, vizeink partján felpezsdül az élet. Ezt a tendenciát a nyári szünet is nagyban fokozza. Biztosak vagyunk abban, hogy hozzánk hasonlóan sokan várták már ezt az időszakot, amely rendkívül mozgalmas horgászatokat tesz lehetővé. 

 
Legújabb cikkünkben egy mozgalmas nyári method pecára invitálunk benneteket abban a reményben, hogy tudunk olyan hasznos tippeket és tanácsokat adni, amelyeket kamatoztatva Ti is sikeresek lehettek a vízparton. Sokan bizonyára unottan teszik fel a kérdést, hogy mi szükség van egy újabb method témájú cikkre, amikor még a csapból is ez folyik?
 
Való igaz, az utóbbi évek legközkedveltebb módszere lett a method, melynek népszerűsége évről- évre megállíthatatlanul nő. Nem tévedhetünk túl nagyot, ha azt állítjuk, napjainkban tíz horgászból nyolc method módszerrel horgászik. Miért alakult ez így?
 
A method módszer igazi univerzális, amolyan mindenes módszer. Kifinomultságának köszönhetően bármilyen, a végszerelékünk közelébe tévedő békéshal megfogható, fajtól függetlenül. Rapid jellegű technika, ezáltal kifejezetten sikeres olyan helyzetekben, amikor kevés időt tudunk horgászatra szánni, ennek ellenére ezt a rövid időt szeretnénk eseménydússá tenni. Ebből adódóan nem csoda hát, hogy ennyire népszerű lett a mai felgyorsult, rohanó világban, amiben talán a szabadidőből adatik a legkevesebb számunkra.
Manapság egyetlenegy kattintással több ezernyi cikk és film elérhető a témában, valósággal zúdulnak ránk a methodos tartalmak. Azt gondolnánk, hogy ennyi digitális oktatóanyag után mindenki mesterien űzi a módszert. A parton ülve azonban más tárul a szemünk elé. Már az előbbiekben is jeleztük, hogy a horgászok kb. 80%-a methodozik. Mégis azzal szembesülünk horgászat közben, hogy ennek ellenére kapás nélkül ülnek és bizony sokan hal nélkül mennek haza. Alkalomról- alkalomra megfigyeljük azt, hogy a horgászok önálló elgondolások és ötletek nélkül igyekeznek lemásolni a filmekben látottakat, miközben figyelmüket elkerülik a valóban fontos dolgok.
 
A method módszer valójában egy nagyon letisztult, a végletekig leegyszerűsített módszer. Működési elvét és logikáját nézve túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ennél egyszerűbb már nem is lehet. A horgásziparban azonban dübörög a "methodforradalom". Megszámlálhatatlan gyártó megszámlálhatatlan márkaneve alatt megszámlálhatatlan díszes csomagolású etetőanyag, pellet, csali, aroma, spray, szirup, jam... stb. található. Nem csoda hát, ha a horgászok eltévednek a „method erdő” sűrűjében, amely gyakran az eredményességük rovására megy.
 
Cikkünk célja, hogy a horgászok számára átláthatóbbá és érthetőbbé tegyük a módszer alapjait és működését. Ennek egyik legjobb módja az, ha bemutatjuk, hogyan methodozunk mi!
 
Írásunk főbb vázlatpontjai a horgászat felépítésének logikai sorrendjét követik.
 
1.: Helyszín
Mivel egy nappali rapid jellegű pecára készültünk, így horgászatunk helyszínéül egy intenzíven telepített horgásztavat választottunk. A nagy halsűrűség kifejezetten alkalmassá teszi ezeket a vizeket az eseménydús method horgászatra. Az intenzíven telepített napijegyes vizek tipikus methodos vizeknek nevezhetők. Ki kell azonban emelni, hogy a nagy halsűrűség korántsem elég, egy kis figyelmetlenség/pontatlanság is elég matracunk szárazon maradásához.
 
2.: Előkészületek
Mint minden más módszernél, úgy a methodnál is igaz az, hogy a sikeresség nagyban múlik az előkészületeken. A method módszernél erre külön hangsúlyt kell fektetni, mindennek átláthatóan a kezünk alatt kell lenni ahhoz, hogy minél kevesebb legyen a horgászat közben kiesett idő. Az előkészületek közül többet érdemes már a horgászat előtti napon elvégezni, hogy az ne menjen az értékes horgászidő rovására. Az előzetesen befektetett idő minden esetben meg fog térülni a horgászat napján.
De nézzük meg, hogy pontosan mire/mikre érdemes odafigyelni a horgászatra való felkészüléskor.
‌ a, Horogelőkék
A method horgászat egy pörgős, sok hal megfogásáról szóló módszer. Ebből adódik az, hogy egy-egy mozgalmas horgásznapon többször vagyunk kénytelenek horogelőkét cserélni a kicsorbult és életlenné váló horog vagy az elgyengült, kiszálkásodott előkezsinór miatt. Fontos, hogy ne csak egyféle előkéből lapuljon több darab az előketartónkban, hanem többféle szituációra is legyen opciónk. Sosem lehet tudni, hogy adott napon adott helyzetben mi fog működni. Épp ezért előketartónkban többféle előketípusnak is helyet kell kapnia. Így bármilyen méretű és felhajtóerejű csalihoz kelljen nyúlnunk vagy bármilyen finoman is táplálkozzanak a halak, azonnal alkalmazkodni tudunk a váratlanul adódó változásokhoz. Ha a horogelőkék elkészítését a horgásznapra hagyjuk, rendkívül sok időt vesztünk. Ha azonban fel vagyunk készülve ilyen téren is, több időt tudunk szánni a horgászatra, ami a kifogott halaink számán egyértelműen látszódni fog.
 

‌b, Etető és csalogatóanyagok elkészítése

 

Szintén nagyon fontos mozzanat az etetőanyagok horgászatot megelőző napon való elkészítése, ugyanis a kosárba szánt finom falatok állagának tökéletes beállítása időigényes. Az etetőanyagot alkotó szemcséknek időre van szükségük, hogy felvegyék a vizet és elérjék a tökéletes állagot. Végül egy gyorsan süllyedő, gyorsan és egyenletesen oldódó anyagot kell kapnunk.

Mi személy szerint nagyon ritkán használunk por alapú method mixeket, előnyben részesítjük a különböző fajtájú és méretű mikropelleteket, vagy ezek meghatározott arányú keverékét, amelyet minden esetben az adott évszakhoz, vízhőfokhoz és a halak "táplálkozási kedvéhez" igazítunk. A szemes jellegű etetőanyagok hatalmas előnye a por alapú etetőanyagokhoz képest az, hogy valódi/tényleges tápanyagdús táplálékot biztosít a halaknak. Mivel egy kosárnyi mikropellet ezernyi szemből áll, a halak sokkal tovább a kosár körül vagy az etetésen tarthatóak. Minél hosszabb ideig "szemezgetik" a pelletszemeket, annál több lehetőségünk van megfogni őket.

 

Fontos kitérnünk az etetőanyagok elkészítésének módjára, ugyanis a különböző fórumokon a mai napig tucatnyi kérdés jelenik meg napi szinten ezzel kapcsolatban. Sokak bizonytalanok az etetőanyaghoz adott folyékony komponensek mennyiségét illetően és sokan el is rontják az arányokat. Ez azért lehet nagy probléma, mert az eredményesség rovására mehet. Method módszernél különösen fontos a tökéletes állagú, gyorsan oldódó, hatását rövid idő alatt kifejtő etetőanyag használata. 

Mivel az utóbbi időben a mikropelletek használat túlnyomó szerepet kapott a method mixekkel szemben, ezért most kifejezetten a pellet elkészítésére fogunk kitérni.

Sokan túlmisztifikálják a kosárba szánt mikropellet elkészítését, holott a legegyszerűbb módszer a legnagyszerűbb.

Semmi mást nem kell tennünk, mint vizet adagolni a mikropellethez és elkeverni. Pontos mennyiséget szinte lehetetlen megadni, ugyanis az adott termék összetételétől és szemcseméretétől nagyban függ az általa felvenni képes víz mennyisége. Ha nem vagyunk biztosak magunkban, a vizet több lépésben adagoljuk hozzá a szárazanyaghoz. Minden esetben pihentessük a pelletet, időre van szükség ahhoz, hogy felvegye a vizet. A víz hozzáadása után kis idő elteltével ellenőrizzük a kosárbavaló állagát. Amennyiben még nem érte el a kívánt állagot, újabb adag vízzel tudunk igazítani rajta. Ily módon két- három lépésben tökéletes állagú pelletet kapunk. Ha folyékony aromákkal és adalékokkal szeretnénk fokozni a pellet fogósságát, az(oka)t ne közvetlenül a pelletre, hanem a pellet bekeveréséhez előkészített vízbe tegyük. Ezáltal a folyékony attraktorok sokkal egyenletesebben fognak eloszlani és minden egyes pelletszem azonos mértékben fogja magába szívni azokat.

Amióta a method horgászatba betört a mikropelletek használata, köztudatban van egy hibás elkészítési módozat. Erre szeretnénk pár mondatban kitérni, ugyanis nagyon sokan mind a mai napig alkalmazzák ezt a módszert, amivel konkrétan saját esélyeiket rontják.

Ez az elkészítési mód nem más, mint a pellet kiáztatása. Ennek során bő vízzel leöntik a pelletet, hogy az teljesen ellepjen minden szemet. Pár perc áztatás után a vizet leöntik, és az ily módon megnedvesített pelletet veszik használatba. Gondoljuk azonban végig, mi is történik?!

A víz nagyon hamar átjárja az apró pelletszemeket és kimos belőlük minden fontos tápanyagot, illetve attraktort, ami azt az adott pelletet valóban fogóssá tenne. Ezt követően a pelletek áztatására szolgáló, tápanyagokban gazdag vizet kiöntik vagy a földre, vagy a tóba. Pocsékba megy minden hasznos és értékes összetevő, mi pedig egy gyakorlatilag üres, értékes beltartalommal alig rendelkező pellettel kezdjük meg a horgászatot. 

A pelletek kiáztatása kontraproduktív, a kívánt hatás szöges ellentétét fogja eredményezni.  Igyekezzünk kerülni ezt a módszert.

Ha valamilyen érthetetlen okból mégis ragaszkodunk ehhez a módszerhez, az áztatás után kapott magas beltartalmú oldatot igyekezzünk felhasználni etetőanyagok bekeverésére vagy szemes anyagok (bojlik, pelletek) fogósságának növelésére. 


c, Stratégia

Mint minden módszernél, a methodnál is elhanyagolhatatlan a tudatos tervezés és az előre eltervezett stratégia pontos követése. Természetesen nem lehet mindenre előre felkészülni, váratlan szituációk mindig adódhatnak, amihez alkalmazkodnunk kell a siker érdekében. Ötlet és alap elképzelés nélkül azonban ne induljunk neki.

A mi esetünkben két botos method horgászat volt tervben, a taktika a következő volt:

Az egyik bottal kiakasztott zsinórklipszes etetés kialakítása majd a nap folyamán ennek az etetésnek a lehető legnagyobb pontossággal való meghorgászása szintén kiakasztott klipsszel.

A másik bottal keresőhorgászat, folyamatos hely-, és távolságváltás. Esetleges halfordulás/aktivitás észlelésekor annak meghorgászása.

Method horgászat esetén a két bottal való horgászat maximum addig működik, amíg rá nem állnak a halak az etetésünkre. Ha ez megtörténik, a kapások sűrűsége miatt a két bottal való horgászat lehetetlenné válik, a második bot már csak nehezíti tényező lesz. Ebben az esetben a második botot érdemes tartalék botként alkalmazni. Így új dobás/frissítés esetén a tartalékbotot előre fel tudjuk csalizni. Vízben lévő szerelékünk kivétele után az előre elkészített töltet azonnal dobható. Ily módon abszolút le tudjuk redukálni annak az időnek a mennyiséget, amikor nincs végszerelék a vízben.

 
  • method horgászat gyorstalpaló12

 Nem ritka, hogy egyszerre van kapás mindkét boton

3.: Helyválasztás

A horgászatot megelőzően már a helyválasztást illetően is legyen elgondolásunk. 

A horgászhely kiválasztása összetett kérdés, azonban a sikeresség nagyrészt már itt eldőlhet. Használhatjuk mi akár a világ legjobb minőségű csalogatóanyagait és horgászhatunk a lehető legpontosabban, ha rossz helyen kínáljuk fel azokat, merítőnk száraz fog maradni.

Figyelembe kell vennünk az időjárási tényezőket (hőmérséklet, légnyomás, szélirány), ugyanis eltérő időjárási körülmények között a halak a vízterület más-más részén és a vízoszlop más-más magasságában tartózkodhatnak. A téma közel sem egyszerű és rendkívül összetett, ezért kifejtésére a későbbiekben egy önálló cikket fogunk szentelni.

A horgászat napján, a helyszínre kiérkezve legyünk résen, figyeljük a vizet. Hol látunk halmozgást, honnan hallunk ugrásokat? Nagyon fontos információk szűrhetők le már ezek alapján is.


És mi a helyzet a meghorgászott távolsággal?

Napjainkban távdobási láz ég. Mindenki igyekszik a lehető legnagyobb távolságokra horgászni, sokan ebben látják a siker zálogát. 

Indokolt és szükséges ez valójában? A válasz egyértelműen nem. Jelen helyzetben 30-40 méteres távolságokon akasztottuk ki klipszeinket, ezen a távon kerestük a halat.

Az intenzíven telepített vizek jelentős hányada egyenletes mederfenékkel rendelkezik, nincs komolyabb törés, mederegyenetlenség, haltartó hely. A halak ebből kifolyólag bárhová tömegesen odaállnak, ahol táplálékot találnak.

Ilyen esetben a kisebb dobótáv kényelmesebben és gyorsabban meghorgászható, bármilyen időjárási körülmények között (pl.: viharos szél) viszonylag pontosan elérhető. Így nem fordulhat elő az, hogy egy esetleges időjárás változás miatt nem tudjuk meghorgászni etetésünket. Természetesen vannak szituációk, amikor szükséges lehet a nagyobb távolságok megdobása, de az esetek döntő többségében nem indokolt. 


A következő kérdés, hogy miként állítsuk a halakat magunk elé?

Itt jön képbe a precíz, pontos horgászat és az ütemesség.

A klipszes peca egyre elterjedtebb, ennek ellenére még mindig sokan ódzkodnak tőle. A zsinórklipsz használatával azonban nagyban javíthatunk pontosságunkon. Klipszelve a dobótáv megközelítőleg mindig azonos, a dobások oldalirányba történő 1-2 méteres eltérése pedig nem feltétlenül probléma, ily módon egy kisebb etetési sávot tudunk kialakítani. A klipsz használata azonban nem eredményezi azonnal a pontosságot. Eltérő erejű dobások esetén a zsinór nyúlása miatt kiakasztott klipsz ellenére is lehetünk pontatlanok. A klipszelt távolságban ajánlott a zsinór megjelölése. Egy-egy erőteljesebb kapás vagy kirohanó hal "kikérheti" a zsinórt a klipszből, ezután azonban fontos, hogy gyorsan visszataláljunk az etetés helyére. Erre több megoldás is létezik. Az általunk leggyakrabban használt két zsinórjelölési módszer a zsinórjelölő filc és az ún. marker elastic (jelölő szilikon zsinór).

A halak beállításának másik rendkívül fontos feltétele az ütemesség. Ez nem jelent más, mint az előre meghatározott időnkénti folyamatos frissítést. Jelen helyzetben mi 5 perces ütemet horgásztunk, azaz 5 percenként csobbant egy újabb megtöltött kosár a kiválasztott horgászhelyen. 

Az ütem betartásával folyamatosan frissítjük az etetést, folyamatosan újabb adag etetőanyagot juttatunk etetésünkre. A csábító falatok folyamatos pótlásával egyrészt az etetésen tudjuk tartani a már ott lévő halakat, másrészt pótolni tudjuk a már elfogyasztott mennyiséget. Így nem lesz "üresjárat", mindig lesz friss etetőanyag előttünk. 

A kiakasztott klipsszel történő ütemes horgászatnak köszönhetően kis területre nagyon nagy mennyiségű halat be lehet állítani és meg lehet tartani. Minél jobban koncentráljuk magunk előtt a halakat, annál hamarabb következik be a kapás és annál nagyobb lehet a megfogott darabszám.

Az ütemesség elhagyása/be nem tartása azonban leggyakrabban azt eredményezi, hogy teljesen elfogy a bejuttatott etetőanyag. Táplálék hiányában az előttünk lévő halak továbbállnak újabb terített asztalt keresni. Ez számunkra a kapások gyakoriságának csökkenését és akár teljes megszűnését is jelentheti.


Keresőhorgászat vagy egy meghatározott pont erőltetése?

A method horgászat jellegéből adódóan kifejezetten alkalmas keresőhorgászatra, az egy kosárnyi etetőanyaggal történő halfogásra.

Ahogy a korábbiakban említést tettünk róla, halfordulás vagy aktivitás észlelése esetén érdemes rádobni. Ugyanez a helyzet kapástalanság esetén is, különböző távolságok és pontok meghorgászása hamar hasznos információkat adhat a halak hollétéről.

A halak megtalálása után azonban mindenképpen érdemes az adott helyen kiakasztani a klipszet és elkezdeni a pontos ütemes horgászatot. A halak tartózkodási helyének felkutatása után ugyanis indokolatlanná válik a keresőhorgászat további folytatása. A keresőhorgászatnak ugyanis hátulütője is lehet: minden egyes dobással más -más helyre juttatunk be etetőanyagot, ami hosszabb távon a halak/halrajok nagyobb területen való széthúzásához vezethet. 


Továbbiak kérdésként merülhet fel a dobási ütem idejének meghatározása. Mennyi időt is töltsön a vízben végszerelékünk?

A választ nagyon sok tényező befolyásolja. A horgászat tempója függ a vízhőmérséklettől, halak aktivitásától, halállománytól, a horgászat stratégiájától.

Nagy általánosságban elmondható azonban, hogy keresőhorgászat esetén érdemes több időt hagyni a kapás megérkezésének, egy adott pont/etetés horgászata esetén viszont egészen rövid ütemekkel is lehet dolgozni.

A cikkben leírt nyári horgásznapon, felmelegedett vízben mi személy szerint a keresőhorgászatra 15 perces, míg az etetés meghorgászására 5 perces ütemet szabtunk meg és alkalmaztunk. Ezt az ütemet szükséges esetben csökkenthetjük vagy növelhetjük, ezt egyértelműen a kapásintenzitás határozza meg.

Aranyszabályként fogalmazható meg azonban, hogy a method horgászat alapját és fogósságát elsősorban a kosárba töltött etető-, és csalogatóanyagok adják meg. Ez azt jelenti, hogy végszerelékünk addig "éles", addig számíthatunk igazán kapásra, amíg kosarunkban és annak környékén találhatók finom falatok.

Az etetőanyag kioldódása után hatványozottan csökken a kapás lehetősége. Emiatt kiemelten fontos, hogy az etetőanyag kioldódása után azonnal pótoljuk azt.

Ne kövessük el azt a hibát, hogy üres kosárral várjuk a csodát. Abba a hibába se essünk bele, hogy etetőanyagunkat olyan állagúra állítjuk be, ami még másfél óra elteltével is maradéktalanul a kosárban marad, betonként belekötve.


4.: Csalik használata

Szintén nagyon fontos kérdéskör.

Általánosan megfigyelhető tendencia, hogy:

  • A horgászok saját ízlésüket helyezik előtérbe a csalik kiválasztásakor
  • Túlzottan fontosnak tartják az ízesítések szerepét
  • Gyakran a minél nagyobb csalikészletben látják a siker kulcsát.

Ne felejtsük el, hogy egy method horgászat abszolút a minimálpeca kategóriájába esik, azaz minimális felszereléssel teljes mértékben megoldható. Ez a csalisdobozok számára is igaz. A teljes csalikészletünknek el kell férni a csalis tálcánkon vagy egy kisméretű vászontáskában. 

Nem az fogja meghatározni a halfogást, hogy hány doboz csali van nálunk. Ha azonban erre alapozzuk a horgászatot, nagy eséllyel magunkat hátráltatjuk.

Mi két tényezőre figyelünk oda csalik terén:

  • Négy alapszín mindig van nálunk (narancssárga, citromsárga, fehér, rózsaszín)
  • Eltérő felhajtóerejű csalikat tartunk magunknál (wafter és pop-up).
  •  

Ezek két csalistégelyben tökéletesen elférnek, az egyik tégelyben a vegyes színű waftereket tartjuk, míg a másikban a vegyes színű pop-up csalikat. Méretben 8-10 mm-es csalikat használunk. Kisebb méreteket pont a csalikészlet minimalizálása miatt nem tartunk magunknál, szükséges esetben a nagyobb csalikat faragjuk kisebbre.

Az ízesítésekre évek óta nem alapozunk, szinte figyelmen kívül hagyjuk. 

Állandó vita folyik azon a horgászok között, hogy a szín vagy az íz a fontosabb. Hosszú évek tapasztalatait leszűrve egyértelműen kijelenthetjük azonban, hogy a szín sokkal meghatározóbb jellemzője egy csalinak a fogósság szempontjából. 

A téma rendkívül összetett, a későbbiekben ez a téma is megérdemel egy különálló cikket!


Szintén rendkívül elterjedtek a különféle spray, szirup, illetve gél állagú aromák és adalékok is. Feladatuk egyértelműen az attraktivitás fokozása, a halak érzékszerveire történő hatásgyakorlás, amely ingerek mind-mind táplálkozási szándékot válthatnak ki a halakból.

Partjainkon már- már alig látunk olyan horgászt, aki ne kenné/fújná be valamivel a megtöltött kosarát minden dobás előtt.

Valóban hasznos kiegészítők lehetnek ezek a termékek, azonban használatuk közel sem indokolt mindig, sőt!

Mikor érdemes mégis használni?

Egyrészt a kapások gyakoriságának csökkenése esetén ezek az attraktív anyagok sokszor segítenek a kapások ütemének rövidítésében. Az ezekkel kezelt etetőanyag gombócot gyorsabban megtalálják a halak.

Másrészt, ha a halak táplálkozási kedve minimális, ezekkel a termékekkel fel lehet kelteni a figyelmüket oly mértékben, hogy megfoghatóvá válnak.

Nagyon fontos azonban, hogy önmagukban nem csodaszerek, nem ezek a termékek fogják nekünk megfogni a halat. Pontos és precíz horgászat nélkül bármilyen és bármennyi aromát fújhatunk a kosárra, nem fog eredményre vezetni.


5.: Method mixek, pellet(ek) mennyisége

 

Legyen szó akár por alapú method mixről, akár pelletről vagy pellet keverékekről, nagyon fontos, hogy rendelkezésünkre álljon az elegendő mennyiség. Na de mennyi is az annyi? Természetesen erre a kérdésre konkrét számot nem tudunk, és nem is lehet mondani, hiszen ez ott és azon a napon fog eldőlni, amikor a parton vagyunk. Valljuk, és hisszük (tapasztaljuk is), hogy a kevesebb néha több. Azonban az etetőanyagok mennyiségére(!) vonatkozóan egy nyári, felmelegedett vizes pörgős pecán, amikor már a halak anyagcseréje is kellőképpen felgyorsult, ezáltal többet táplálkoznak, a fenti állítás nem állja meg a helyét. Az etetőanyagok mennyiségére vonatkozóan azt tanácsoljuk (és így is teszünk minden ilyen horgászaton), hogy inkább legyen nálunk több, mint kevesebb csalogatóanyag. Igaz, hogy egyre több tavon van lehetőségünk etetőanyag (és sok más egyéb dolog) vásárlása is, azonban közel sem biztos, hogy az általunk kedvelt, használt és a pecán sikeres etetőanyagból tudunk vásárolni. Fentebb említettük már, hogy amennyiben nem juttatunk be elegendő etetőanyagot, vagy nem pótoljuk a már elfogyasztott mennyiséget, az minden esetben a kapások számának csökkenéséhez vezet majd. Mihez vezetne, ha egyáltalán nem is lenne lehetőségünk pótolni a hiányzó mennyiséget? A válasz nagyon egyszerű. A kapások teljes elmaradásához és a tervezettnél hamarabbi csomagoláshoz. Ezért hát inkább „vállaljuk túl” magunkat ilyen téren, és inkább legyen nálunk 1-2 zacskóval több kaja, amit még mindig könnyebb hazavinni, mint pótolni a vízparton. 

Nagyon gyakran tapasztaljuk, és a különböző közösségi oldalak beszámolóiban napi szinten olvassuk, hogy sokan egy 2 botos, 8-12 órás, pörgősnek nevezett pecára leülnek egy zacskó etetőanyaggal (800-1000 gramm) vagy egy doboznyi (400-500 gramm) method pellettel, amikből gyakran még marad is nap végére. Mindig csodálkozva és már - már értetlenül olvassuk ezeket a beszámolókat. De miért is térünk ki erre?

Ezek a mennyiségek egy ütemes, mozgalmas method horgászat alatt nemhogy egy napra, de sokszor még egy órára sem feltétlenül bizonyulnak elégnek. Természetesen nem azt mondjuk, hogy ekkora mennyiséggel nem lehet halat fogni, mert lehet, de közel sem annyit, mint amit az adott szituáció lehetővé tenne. Gondoljunk csak bele, egy egész napos method peca 5 perces ütemmel horgászva hány dobást is jelent? Mondhatjuk ugyanakkor azt, hogy akkor úgysem dobunk, amikor fárasztunk, ami igaz is, viszont egy ütemes pecán (pláne 2 bottal) az egy zacskó és/vagy doboz csalogatóanyag igencsak kevésnek mondható. 

Nézzük meg, hogy a mi esetünkben milyen mennyiségek kerültek felhasználásra! Ez alapján az olvasó reális képet kaphat arról, hogy egy ilyen horgászatot tervezve mennyi kajával készüljön. A mennyiségek egy főre lebontva kerülnek levezetésre.

A horgászat reggel nyolctól délután háromig tartott, tehát 7 órát töltöttünk aktív horgászattal. Két bottal kezdtük a pecát. A keresőbottal 15 perces, a kiakasztott klipszes bottal pedig 5 perces ütemet horgásztunk. A két botos peca a horgászat feléig működött, utána a kapásintenzitás miatt lehetetlenné vált 2 bot használata. A horgászat második felében már csak a kiakasztott bottal horgásztuk az etetést.

A keresőbottal 15 perces ütem 3,5 óra alatt 14 dobást jelent. Az XL méretű kosár megközelítőleg 35 gramm pelletet képes befogadni. 
35 gramm x 14 dobás = 490 gramm

A kiakasztott klipszes bottal végig tartottuk az 5 perces ütemet. Természetesen a hosszabb ideig tartó fárasztások ideje alatt ez az ütem elcsúszott, viszont ilyen esetben fárasztás után mindig több pelletet juttattunk a helyre, ezzel is kompenzálva a megcsúszott ütemet és a halak által elfogyasztott etetőanyagot. Erre kiváló eszköz lehet egy bordás kosár vagy akár egy spomb is.

Az 5 perces ütem óránként 12 dobást jelent.
A 7 óra alatt 7 x 12, azaz 84(!!!) újradobás történik!
35 gramm x 84 dobás = 2940 gramm

Összegezve 
35 gramm x 98 dobás = 3430 gramm, azaz 3,43 kg


Ez a mennyiség a bekevert pellet mennyiségére vonatkozik, szárazon ez a pellet megközelítőleg 2,3-2,5 kg.

Egy valóban ütemes, pörgős, precíz method horgászat felmelegedett vízben megköveteli ezt a mennyiséget, sőt gyakran még többet. Ennél a mennyiségnél is előfordult az, hogy csökkent a kapások gyakorisága, ezért egy spombot elővéve 2-3 dobással pótolni kellett az etetésről elfogyó pelletet.

Nyilvánvalóan az sem jó, ha túl sok etetőanyagot juttatunk be a vízbe, hiszen azzal szintén csak magunk ellen dolgoznánk. A kapások gyakorisága és a halak aktivitása azonban hajszálpontosan meg fogja mutatni, hogy mikor indokolt és mikor indokolatlan nagyobb mennyiségek bejuttatása.

Egyetlen dologra kell még kitérnünk, ez pedig a dobások száma. Sokan ledöbbenve olvashatják a dobások számát, de nem történt elírás, majd 100 újradobás történik egy ilyen pecán. Ezt jelenti az ütemes, pörgős, mozgalmas method peca. 

És hogy mit is eredményezett?

Bőven 50 darab fölötti fogást, amelynek átlagsúlya 6 kg fölé kerekedett. A nap végére ez 3 mázsa, azaz 300 kg fölötti összfogást jelent.
Ezt tudja egy tudatos, precíz method horgászat, erről szól a módszer.

Reméljük, hogy tudtunk hasznos információkkal szolgálni és segítséget nyújtani akár a most kezdő horgászok számára, vagy azok számára, akiknek kezdett átláthatatlanná válni a napjainkban tapasztalható „method rengeteg”. Bízunk benne, hogy ha megfogadjátok a tanácsainkat, akkor sok és csodás fogásokban lesz részetek a mindennapok során.

Búcsúzásként pedig néhány képet hoztunk nektek, amelyeket a fent leírt dolgoknak köszönhetünk. Tartsatok velünk legközelebb is, ahol egy igazi vadvízi horgászatot fogunk Nektek bemutatni a saját szemszögünkből, a mostani methodos horgászathoz hasonlóan.

 

  Köszönjük a cikket a Different Carp Fishing horgászainak!