Dobósúly - Mire érdemes odafigyelni botok dobósúlyának megválasztásakor?

Minden címke 302


Mutasd az összes cikket...
A horgászeszközök, azon belül a horgászbotok piaca hatalmas. Olyan töménytelen mennyiségű termék található meg a boltok polcain, hogy sokszor a szakavatottabb szemek is tágra nyílnak a választék láttán.
Nem meglepő tehát, hogy a horgászatba újonnan csöppenő „sporik” olykor teljesen elveszve érzik magukat a horgászbotok erdejében.
 

Miért pont a dobósúlyról írunk?

Horgászbotunk számos fontos tulajdonsággal és műszaki paraméterrel rendelkezik, amelyek meghatározzák és behatárolják használhatóságát. Az egyik legfontosabb ilyen adat a dobósúly.
Nem újkeletű fogalom, mégis naponta rengeteg olyan kérdés fogalmazódik meg a különböző közösségi oldalakon és fórumokon, amely ezzel kapcsolatos. A horgászboltokban is rendszeresen kérdések tárgyát képezi, sokan bizonytalanok abban, hogy mi alapján is érdemes megválasztani a bot dobósúlyát.
Rendszeres jelenség az is, hogy a dobósúly félreértelmezése és/vagy nem megfelelő megválasztása miatt a horgászok nem tudják megfelelően kezelni a botot vagy esetleg el is törik azt. Cikkünkben igyekszünk pár hasznos gondolatot és tanácsot megfogalmazni a témával kapcsolatban, remélvén tudunk ezzel segíteni a botvásárlás előtt álló sporttársainknak.
 

Mit jelent a dobósúly?

A botokon feltüntetett dobósúly vagy leggyakrabban dobósúly tartomány azt tünteti fel, hogy a gyártó milyen tömegű végszerelékek eldobására ajánlja az adott botot. Ahogy az előbbiekben is írtuk, legtöbbször nem egy konkrét tömegértéket határoz meg a gyártó, hanem egy tartományt. Pl. 40-80 gramm. Ez azt jelenti, hogy a bottal 40 és 80 gramm közötti végszerelékek használhatóak biztonságosan.
Nagyon fontos megemlíteni, hogy a gyártó által megadott érték nem a használandó etetőkosár vagy ólom tömegére, hanem az eldobni kívánt teljes végszerelék össztömegére vonatkozik. Tehát be kell kalkulálni a kosárba töltött etetőanyag vagy az ólmos végszerelékhez esetlegesen használt PVA csomagok tömegét is. Ez akár evidensnek is tűnhetne, de nagyon sok félreértést okoz. Nagyon gyakori hiba, hogy a dobósúly által megengedett legnagyobb tömegű kosarat választják a horgászok. Ez etetőanyaggal megtöltve már olyan tömeget jelent, aminek a kezelésére az adott bot már nem
felel meg.
 
Itt érkeztünk el ahhoz a kérdéshez, hogy mi történik akkor, ha nem vesszük figyelembe a dobósúlytartományt és azon kívül eső tömegű végszerelékeket használunk? Ennek megválaszolásához tisztázni kell röviden azt, hogy mi is történik dobás közben?
 
Dobás során a bot előrelendítésekor végzett munka helyzeti energiaként raktározódik a botban, amely felszabadulva mozgási energiává alakul és nagy sebességgel nagy távolságra képes juttatni végszerelékünket. Kicsit durvább megfogalmazásban dobás közben erőt adunk át a botnak, erővel töltjük fel azt. A bot ezt az erőt adja át a végszereléknek, gyakorlatilag parittyaként kilőve azt.
 
Ha a megadott dobósúly fölé megyünk és jóval nagyobb tömegű végszereléket dobunk el, az a botot túlterheli. Ez egyrészt negatívan befolyásolja a dobás távolságát. Ugyanakkora erővel dobva jelentősen kisebb távolságok érhetőek el, illetve ugyanazon távolság eléréséhez jelentősen nagyobb erőt kell dobás közben kifejteni.
Másrészt a dobások pontossága nagymértékben romlik. A bottal nem tudjuk kellőképpen kontrollálni a végszereléket. A bot túlterhelésének legszembetűnőbb és legegyértelműbb jele pedig maga a bottörés. Sokak számára meglepő lehet, de az is képes kárt okozni a botban, ha a megadott dobósúlytartomány alsó határánál is kisebb végszereléket használunk. Ebben az esetben dobás közben a bot a benne elraktározott helyzeti energiát nem tudja átadni a végszereléknek. Terhelés nélkül pedig olyan erők léphetnek fel a bottestben, amelyek sérülést vagy törést okozhatnak.
 
Ha el akarjuk kerülni mindezt, meg kell találnunk botunk ideális dobósúlyát. Az ideális dobósúly azt a tömeget jelöli, amely használatával az adott bottal annak sérülése nélkül érhető el a lehető legnagyobb távolság úgy, hogy az még nem megy a pontosság rovására. Az ideális dobósúly tehát az az érték, amelynek kezelése az adott bottal a legkényelmesebb és amellyel negatív következmények nélkül tudjuk kihozni botunkból a legnagyobb teljesítményt.
 
Az ideális dobósúly elméletben egyszerűnek tűnhet, a gyakorlatban azonban mégis megfoghatatlan.
Minden botnak más és más az optimális érték. Teljesen azonos dobósúlyú botok között is hatalmas különbségek vannak ilyen téren. Az ideális dobósúly értéke nagyban függ a bottest összetételétől, felépítésétől és karakterisztikájától. A humán tényező szintén meghatározó, a dobástechnikán is sok múlik. Ugyanannak a botnak is más lehet az optimális dobósúlya eltérő dobótechnikájú kezekben.
Ugyan nem lehet pontosan meghatározni, mégis van egy általános törvényszerűség, amit érdemes útmutatóként használni.
Többnyire a gyártó által feltüntetett dobósúly középső tartományában érdemes keresni az ideális dobósúlyt. (Pl. Egy 50-100 gramm dobósúlyú bot esetében 75 gramm környéke.) Természetesen lehet eltérés pozitív és negatív irányba is, de kiindulási pontnak megfelelő lehet.
Végső soron azonban nekünk kell kiismerni botunkat és rájönni arra, hogy a mi kezünkben a mi dobótechnikánkkal milyen tömegű végszerelékekkel teljesít a legjobban. Ehhez gyakorlás és idő szükséges. 
Ne terheljük le azonnal nagy tömegű végszerelékekkel botunkat. Kezdjük kisebb kosarakkal/ólmokkal, bőven érezni fogjuk azt, ha a bot még nagyobbat is elbír. Ugyanúgy, ahogy azt is tökéletesen érezni fogjuk, amikor egy bizonyos tömeget átlépve már egyértelműen csökken a dobótáv és nehézkessé válik a bot kezelése. 
 
Mindezek tisztázása után elégedetten dőlhetnek hátra, azonban villámként hasít szemünkön keresztül látóidegünkön át az agyunkba az alábbi mondat:
"Vettem egy bojlis botot, ami 3 librás dobósúlyú..."
 
3 libra dobósúly? Libra? Tesztgörbe?
 

De mi a frász az a tesztgörbe?

A pár sorral feljebb idézett mondat és hasonló társai napi szinten megjelennek a különféle horgászati tematikájú csoportokban kialakult beszélgetések során. Talán leggyakrabban pontyozó, ha úgy tetszik bojlis botokon találkozhatunk librában (lb) feltüntetett számadatokkal. Néhány boton a TC rövidítést is felfedezhetjük.
De mit is jelentenek ezek a feliratok, amelyek ennyi félreértést és tévhitet tudnak szülni? Tegyük hát rendbe a dolgokat!
 
A TC betűpáros nem más, mint az angol test curve kifejezés rövidítése, ami tesztgörbét jelent. A tesztgörbe azt mutatja meg, hogy az adott bot mekkora terheléstől hajlik meg annyira, hogy a spicc és a nyélrész egymáshoz képest 90°-os szöget, tehát derékszöget zár be. 
 
Az alábbi kép egyszerű, de tökéletesen szemlélteti a leírtakat. 
  • dobósúly

A tesztgörbe értékét fontban (lb) adják meg, ez szerepel a botunkon feltüntetve. 1 lb= 0,4536 kg (453,6 gramm). Egy 3 lbs feliratú bot tesztgörbéje tehát 1,36 kg, azaz 1,36 kilótól hajlik meg olyan mértékben, hogy a spicc és a nyél derékszöget zár be.

A tesztgörbe jelzésértékű lehet a bot fárasztás közbeni viselkedését és akcióját illetően, azonban meg kell jegyeznünk, hogy megegyező tesztgörbéjű botok között is hatalmas különbségek lehetnek karakterisztikában. Ezt a következő kép mutatja be.

  • dobósúly- tesztgörbe

A képen szereplő botok egytől-egyig 2 librás tesztgörbével bírnak. Azonban ahogy azt már a dobósúly részletezésekor is leírtuk, nagyon sok múlik a bottest összetételén, felépítésén és kialakításán. Szimplán a tesztgörbe vagy dobósúly alapján nem feltétlenül lehet vakon megállapítani egy botról annak viselkedését, karakterisztikáját. (Ezért nem győzzük hangsúlyozni azt, hogy botot csak és kizárólag személyes kézbevétel után szabad vásárolni. Kézbe véve, megsuhogtatva vagy egy horgászbolti dolgozó segítségével meghúzva fogjuk látni azt, hogy az adott termék megfelel-e az elvárásainknak, passzol-e az elképzeléseinkhez és illik-e a stílusunkhoz?!)

Ezek után már sokunk számára nyilvánvaló, hogy a tesztgörbe nem egyezik meg a dobósúllyal.

Azonban a tesztgörbe értéke útmutatást adhat az ideális dobósúly kiszámításához.

A libra váltó mértékegysége az uncia (oz).

1 lb = 453,6 g
1 lb = 16 oz (azaz uncia).

Ebből egyszerűen visszaszámolva megkapjuk, hogy 1 oz = 28,5 gramm.

Botunk tesztgörbéjét ezzel a 28,5 grammal felszorozva megkapunk egy értéket, amely kiindulási alap lehet az ideális dobósúly meghatározásához.

 (Pl.: 2,5 lbs ⇒71,25 g
            3 lbs ⇒85,5 g
         3,5 lbs ⇒99,75 g)

Ismét hangsúlyozzuk, hogy ez nem kőbe vésett szabály, ettől jelentős pozitív és negatív eltérések is adódhatnak bottól függően. Ezek az értékek többnyire egy átfogó általános képet adnak az adott bot tulajdonságairól, kiindulási alapként érdemes rájuk tekinteni.

Az előzőekben már többször utaltunk arra, hogy ugyanolyan számadatokkal ellátott botok között hatalmas különbségek lehetnek. Engedjetek meg egy kis kitérőt erre vonatkozóan!

Miért rendelkezik két ugyanolyan tesztgörbéjű vagy dobósúlyú bot eltérő karakterisztikával?

A kérdést több szemszögből érdemes megvizsgálni.

1. A bottest alapanyaga, összetétele:

A mai modern horgászbotok többnyire kompozit anyagból készülnek. Ezeket társított anyagoknak is nevezzük. Két fő részből állnak. Megkülönböztetünk egy beágyazó vagy ún. mátrix anyagot illetve egy második erősítő anyagot. A társított anyagok olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyekkel az alkotóelemei külön- külön nem. Az anyagok társításával a pozitív tulajdonságok számának növelése valamint a negatív tulajdonságok számának csökkentése a cél.

A horgászbotok esetében a mátrix anyag többnyire különböző gyantákat jelent, míg az erősítő anyag maga a szénszál vagy szénszövet. A gyanta stabilizálja és magába ágyazza a szénszálazást, míg a szénszálazás erősíti a kompozitot, szakítószilárdságot biztosítva annak. (Nem kell azonban azonnal horgászbotgyártásra gondolni, ha kompozit anyagokról beszélünk. A vasbeton ugyanilyen kompozit. A beton megfelelő pozícióban tartja a vaselemeket, míg a vaselemek rugalmasabbá, erősebbé teszik a betont. Szintén kompozit a mindenki által ismert vályog, amely az egyik legrégebbi építőanyag. Az agyagból és iszapból álló üledék tartja össze a hozzákevert növényi szálakat, míg a növényi komponens erősíti a beágyazó anyagot.)


A horgászbotokra visszatérve törekedni kell arra, hogy a kompozit minél alacsonyabb gyantatartalom mellett a lehető legmagasabb arányban tartalmazzon szénszálat. A kompozit ugyanis abban az esetben a legjobb minőségű, ha száltartalma maximalizálva van. A kompozit magas gyantatartalma jellemzően az olcsóbb kategóriás botoknál figyelhető meg. A "gyantás" botok többnyire nehezebbek, lágyabbak, kevésbé feszesek, ugyanakkor jobban ellenállnak a külső mechanikai behatásoknak.

A magasabb ár-, és minőségi kategóriába tartozó botok pedig minimális gyantatartalommal rendelkeznek, ebből adódóan jelentősen könnyebbek, gyorsabbak és feszesebbek gyantás társaiknál. A külső behatásokra és sérülésekre azonban érzékenyebbek.


2. A bot alkalmazási területe, alkalmazott horgászmódszer:

Kiválasztott horgászbotunk karakterisztikája nagyban függ attól is, hogy milyen módszerrel hogyan horgászunk. Ugyanolyan dobósúlyú, de eltérő helyzetekre optimalizált botok teljesen más karakterűek.

Ezt a jelenséget talán a pergetőbotok világában figyelhetjük meg legjobban. Egy 5-15 gramm dobósúlyú, wobblerek vezetésére optimalizált bot valamint egy szintén 5-15 gramm dobósúlyú, de jiges horgászatra tervezett bot hatalmas eltéréseket mutat. 

Horgászbotunk dobósúlyának illetve karakterének megválasztásakor mindig alaposan mérlegeljünk és több szempont figyelembe vételével hozzuk meg döntésünket:

  • Használandó módszer
  • Meghorgászni kívánt távolság
  • Az általunk megcélzott halak mérete
  • A meghorgászni kívánt víz/vizek sajátosságai és nehézségei

Ezt a kérdéskört a "Hal- és természetvédelem - Hogyan lehet felelős és fenntartható a modernkori horgászat?" című cikksorozatunk második részében is taglaltuk már. A felszereléseink tudatos megválasztása elhanyagolhatatlanul fontos, ennél a témakörnél is fontosnak tartottuk megemlíteni. A horgászeszközök megfontolt kiválasztása nem csak a sikeres horgászat záloga lehet, hanem ezen múlhat egy-egy felszerelés élettartama is. Egy tudatosan, józan ésszel megválasztott bot hű társ lehet, mely sok-sok éven keresztül elkísér minket.

Ne sajnáljunk hát időt és energiát áldozni a megfelelő bot kiválasztására. Tájékozódjunk, szükséges esetben pedig bátran kérjünk segítséget a horgászboltokban dolgozó szakemberektől.

Vendégíróink a Different Carp Fishing horgászai tollából olvashattunk a dobósúlyról!

  • differentcarpfishing