Péntek reggel. Szabadság! Bányató. Nem nagy. Kicsi. Sebaj, jó lesz. Tanulni jöttem. Gyakorolni. Messzedobós feederpeca. Nagyon messze? Annyira nem. Hetven méter. Hetvenöt? Az nem jó! Zörög, nem csobban. A tó közepén sziget. Oda kell pecázni. Elé, úgy három-négy méterre. Menni fog? Persze.
Helyet keres. Hétköznap van. Mi ez a sok ember? Pecáznak. Ahogy én is. Nem haragudhatok. Nem is teszem. Mondjuk három ember öt helyen azért túlzás. Mindegy, elférünk. Itt pont jó lesz. Leparkol, kiszáll, köszön. Hangosan. Néma csend, csak a szél zúg. Én is örültem… Csomagtartó kinyit. K...va sok cucc. Finomszerelék? Inkább nehéz. Lepakol, megizzad. Jó idő van.
Cuccok a parton. Fejvakarás. Szakadt part. Lent kevés hely. Fent meg magas. Jó lesz lent, elférek. Nem baj, ha a láda lába vizes lesz. Bírja. Én is. Nekiáll, szétpakol. Első a láda. Bottartó, tálca. Botok összerak. Kettőt hoztam. Egy messzedobósat és egy mégmesszebbdobósat. Pontybölcső. Nemrég vettem. Kicsit flancos. Nem baj. Ha hasznos, szeretni fogom. Meglátjuk. Jövök-megyek, mint a távirat. Figyelmetlen vagyok, vízbe lépek. Nem kicsit. P…csába. Csalik, etetők, merítő, frincfrancok. Minden kész? Ja.
Ládára leül, szusszan, körülnéz. Délnek házaspár. Két feeder. Nem húzza semmi. Semelyiket. Északnak cimborák. Három. Feederek mindenfelé. Náluk is csönd. Kezdjük! Koncepció? Nagyon ravasz. Kétféle kaja. Az egyik method. A másik nem az. Kukoricás, darabos. Mindkettővel megpróbálom. Felváltva. Namármost! Alapozás darabossal. Tíz kosár. Bordás. Még horog nélkül. Négyhuszas szigorú bot. Eldobok odáig? Simán. Tudok pontos lenni? Öööö… Tűrhetően.
Első éles dobás. Horoggal. Darabos kaja, három fűzött kukorica. Várunk. Öt perc letelt. Ne kapkodj! Várunk még. Tíz perc. Újradobok. Fél óra. Nem vagyok türelmetlen. Na jó, kicsit. Meleg van. Éget a Nap. A bot perecben. Nagyon húzza. Kutyafáját! Nem lesz ez nagy. De fürge. Jó kétkilós. Horogtalanítom, fütyörészek. Bölcsődal. Jó ez a bölcső. Nem kell földig hajolni. Ponty is jólvan. Happy end. Nyomjuk tovább! Még három jön. Egymás után. Fáj a kezem. Nehéz a bot. Nem mondanám, tényleg. Annyi baj legyen, este majd ballal fogom a fröccsöspoharat.
Megállt. Mint a szög. Jöhet a method. Minibojli, csalitüske. Rosszat mozdulok. Horog az ujjamban. Kurvaélet! Fáj, de kijön. Szakáll nélküli. Jobb a halnak. Nekem is. Kajaformázás, dobás. Pontos. Rövidebb pálca. Háromkilencvenes. Az is elvisz odáig. Le sem tettem, máris húzza. Bejött a váltás. Pikkelyes, több mint négyes. A következő is hasonló. Aztán egy kisebb tükrös. Szeretek horgászni! A method kaja gyorsabban ürül. Sok a tíz perc. Rövidebbet horgászom vele. Hétperceset.
Vissza a darabos kajához. A hosszabb bothoz. Közben megéheztem. Dolgozom rendesen. Megérdemlem. Szendvics arcba. Csirkés. Mézes-mustáros. Bedarálom. Jobban hangzik, mint amennyire finom. De legalább drága volt. Mindegy, elfogyott. Hosszú korty buborékos víz. Büfi. Kávé. Jeges. Volt, amikor hoztam. Most inkább langyos. Cukor az van benne. Be a szervezetbe! Bordás kosár indul. Egész jól belejöttem. Dobálok, mint a gép. Félautomata.
Maradok délutánig. Fogok még pontyokat. Váltogatom a botokat. Method. Darabos. Method. Darabos. És így tovább. A dobásaim vállalhatók. Elég pontosak. A methoddal kifejezetten. A bordással elmegy. Maradt még bennük távolság. Ezt még egyszer-kétszer végig kell csinálni. Aztán lépek még távolabb. Kilencven? Meglátjuk.
A cikk eredetije a szobapeca.blogspot.com oldalon olvasható.
