Egy valamire való pecásnak minden egyes alkalommal, amikor bedobja a botját, az a célja, hogy az övé legyen a legnagyobb zsákmány. A cikkem főszereplőjét bizonyára nem lehetne könnyedén kifogni, de ha mégis, azzal felkerülne a leghíresebb fogások listájára.
A valaha a tengerekben barangoló legnagyobb hal maradványai felfedik, milyen óriásira tudott nőni eme prehisztorikus élőlény.
A Leedsichthys hatalmas, planktonevő csontos hal volt, mely mintegy 165 millió évvel ezelőtt, a középső jura időszakban élt. Az évek folyamán számos maradványát feltárták, ám ezek nem maradtak meg jó állapotban, ami azt jelenti, senki sem volt biztos benne, mekkora méretekre tehetett szert. Most egy nemzetközi kutatócsapat megállapította, hogy a Leedsichthys 8-9 méteresre nőhetett meg 20-as éveiben, és 38 éves korára elérhette a 16,5 métert.
A szakemberek elmondása szerint, kimagasló eredményre tettek szert a kutatással, ugyanis ezzel fontos hiányzó láncszemet tártak fel a halak, az emlősök és az óceáni ökoszisztémák evolúciós történetében.
Jeff Liston, a National Museums Scotland szakembere szerint az óriási planktonevőkről manapság is ismeteres, hogy a legnagyobb testű élő gerincesek közé tartoztak. A Leedsichthys volt az első olyan állat, melyről tudják, hogy eme szerepkört töltötte be.
A tudósok tüzetesebben szemügyre vették a hal számos maradványát, többek között egy új, Peterborough-ban feltárt leletet. Nem csak a csontokat vizsgálták, hanem a belső növekedési struktúráját is, amelyeket a fa belső gyűrűihez hasonlítottak. Ennek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a kisméretű, kifejlett, 8-9 méteres Leedsichthys körülbelül 20 éves korára érte el ezt a méretet, míg 38 évesen 16,5 méteres volt. Ezzel az eredménnyel valószínűleg maga mögé utasítva napjaink óriási cetcápáit.
„A hal ama ökológiai fülke úttörője volt, melyet manapság az emlősök – mint a kék bálnák-, és a porcos halak – mint ördögráják, óriáscápák és cetcápák – töltenek be. Ezt megelőzően a gerinces, szűrve táplálkozók nem nőttek 50 centiméternél nagyobbra. Valamiféle fontos esemény mehetett végbe. Eme nagy testű szűrve táplálkozó halak jelenléte ebben az időszakban így igen jelentős, mivel a jura időszaki Föld óceánjaiban a planktonpopulációk nagyobb mértékű változásának bizonyítéka lehet, valószínűleg egybeesik az evezőlábú rákok első megjelenésével.”
A kutatók szerint mindennek jelentősége van a modern óceánok biológiai termelékenységének megismerésében, és abban, mindez hogyan változott az idők folyamán.
A Leedsichthys volt az óceánok első igazán nagy testű szűrve táplálkozója, amely a dinoszauruszok korában jelent meg, amikor a gigantizmus – az óriási testméret – a szárazföldön a leghatalmasabb dinoszauruszok némelyikét eredményezte.
