Egy új projekten belül igyekeznek megmenteni az egyedülálló csiga- és halfajtákat a gödöllői szakemberek, a püspökfürdői tóban.
A püspökfürdői tavat a kiszáradás fenyegeti, ám ez a tó ad otthont a Scardinius racovitzai nevű halnak, valamint a Melanopsis parreyssii termálvízi csigának is. Az akció lényege az, hogy a tó és annak élővilágával kapcsolatos vizsgálatokat végezzenek, valamint a halakból és a csigákból több egyedet is megmentsenek, úgy, hogy szaporodásukat mesterséges környezetben biztosítják.
Amint Aurel Chiriac múzeumigazgató elmondta, az akció Mohamed bin Zayed arab sejk alapítványának támogatásával történik, a projekt értéke 13 ezer dollár, melynek legnagyobb része a Galaci Természettudományi Múzeumhoz, valamint a gödöllői Szent István Egyetemhez kerül. Később Adrian Gagiu projektvezető hozzátette, a támogatás nem biztosítja a szakértők fizetését, ők teljesen ingyen dolgoznak, nincs szó „gyanús ügyletekről” és senki nem fog ebből meggazdagodni – mint ahogy egyesek feltételezték.
A kihalás által veszélyeztetett Scardinius racovitzai nevű halból 45 példány kerül Galacra, 25 pedig Gödöllőre, a Melanopsis parreyssii nevű csigából pedig mindkét helyre tizenötöt szándékoznak vinni.
A későbbiekben Gabriela Grigoraş ichtiológus, a Galaci Múzeum képviselője elmondta: az intézmény 2003 óta új székhelyen található, melynek infrastruktúrája és felszereltsége a legjobb körülményeket biztosítja a kihalás által veszélyeztetett vízi élőlényeknek. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legélethűbb környezetet biztosítsák az élőlényeknek, a tó ökoszisztémájának teljes leutánzásával. A vizet a tóból veszik, biztosítják az oxigénnel való ellátását, a szállítás pedig légkondicionált járművel történik, nehogy a víz túlmelegedjen. Bíznak abban, hogy ezzel elérhetik azt, hogy az egyedek megfelelő számban tovább szaporodhassanak. A szaporodást nem bízzák a véletlenre, ugyanis három féle módszerrel próbálkoznak: természetes, akváriumi és mesterségek környezetben. – mondta el Müller Tamás, a gödöllői egyetem képviselője.
A cél egyrészt az, hogy szaporítsák a két, világon egyedülálló fajt, másrészt pedig, hogy kutatásokat végezzenek az optimális körülményekkel kapcsolatban. A gödöllői Szent István Egyetemen pedig szintén a szaporítás lesz az elsődleges cél, később pedig az, hogy míg a szaporulat egy részét visszaszolgáltatják, a másik részének megfelelő helyet találjanak Magyarországon.
