A horgászirodalom atyjának is nevezhetjük, hiszen A tökéletes horgász szerzője. A könyv már magyar nyelven is elérhető, ami garantáltan maradandó élményt nyújt az olvasó számára.
Magáról az íróról eddig elég kevés információ jutott el a magyar horgászokhoz, ami nagy kár, hiszen, ha egyszer olvastad a könyvet, kíváncsi vagy arra az emberre, aki megalkotta. Érdekességnek számít, hogy eme könyvet a kiadások számában csak a Szent Biblia előzi meg, ami igencsak nagy szó. Ha pedig ilyen népszerű, akkor rossz már nem lehet. Ami még mellette szól, hogy nem egy száraz tényekkel telerakott olvasmányról van szó, hanem egy vadász, egy solymász és egy horgász beszélgetéseiről olvashatunk, ahogy ki-ki elmeséli miért is kedvence az adott sport. A könyvben folyó öt nap alatt végig veszik Anglia fontosabb halait, melyek végül fellelkesítik a vadászt a horgászat iránt.
Most mégsem a könyvről írnék, hanem a szerzőjéről, hiszen a napokban volt a születésének a 420. évfordulója.
Angliában, Staffordshire-ben született, 1593. augusztus 9-én. Az apja Jervis Walton egy helyi gazdálkodó volt, míg az anyja egy püspöki család sarja. Szüleit igen korán elvesztette, az anyját egy éves korában, míg az apját egy kicsivel később, így a kis Izaak két éves korára árva lett. Egy időre a keresztanyjához került, aki szintén Staffordshire-ben élt, így itt is járta ki az alapiskolát. Később elment Londonba egy unokatestvéréhez, ahol egy vaskereskedésben dolgozott, majd később be is társult egybe.
1626-ban 33 évesen nősült meg, amikor is elvette feleségül a nála tizennégy évvel fiatalabb Rachel Floudot. A felesége 1640-ben meghalt, de még életében hét gyermeket szült, melyek mindegyike gyermekkorában meghalt. 1644-ben visszaköltözött Staffordshire-be, a királyi seregek legyőzése után.
1646-ban újranősült, majd ebből a házasságból három gyermeke született, viszont a középső néhány hét után elhunyt.
1650-ben már újra Londonban élt, egész pontosan Clerkenwellben. Walton királypárti volt, ezért félt Cromwelltől. Amikor megkezdődött az uralkodó osztály és az egyházi méltóságok legyilkolása, akkor egyik kedves barátját, Morley püspököt a veszély és a félelem ellenére elbújtatta.
1653-ban kiadták máig népszerű könyvét a Compleat Angler-t. A könyv megírásában inspirálója is akadt, Thomas Barker személyében, aki Cromwell szakácsa volt. Két évvel később újra megjelenik a könyve, majd az 1676-os kiadáshoz Charles Cotton írja majd meg a második részt, ami a műlegyes horgászatról szól. Walton nem értett a műlegyezéshez ezért a könyvében segítségül hívta Juliana Berners-t aki, A Treatyse of Fyshynge szerzőjét, és a már korábban említett Thomas Barkert.
1655-ben vesz egy házat Staffordshier-ben ami később a Walton múzeumként fog működni. Ilyentájt kötött barátságot Charles Cotton arisztokratával.
Élete hátralévő része nyugalomban telt, amikor is vejénél, Dr. William Hawkins-nál lakott. Sokat horgászott, főleg kedvenc vizein, melyek a Trenten, a Dove és a Temze voltak. Érdekességnek számít, hogy több békés halat nem szeretett, köztük a bodorkát sem, ugyanakkor a kedvenc hala a pisztráng volt. Eme éveiben időnként meglátogatta Charles Cottont a Dove-parti horgászházában.
1683. december 5-én hunyt el. 90 éve alatt sok szenvedés kijutott neki, hiszen elvesztette szüleit, nyolc gyermekét, és még a polgárháborút is átvészelte, úgyhogy az életét semmiképp sem mondhatjuk idillinek.
A könyvet pedig azért is érdemes elolvasni, mert bár ma már viccesnek mondható a már-már csodálatos csukaszaporodás rész, de emellett sokat tanulhatunk belőle, mint például egy-egy módszert vagy a vízparti viselkedést. Mindemellett kiszakít minket a megszokott kis életünkből, elkalauzolva egy másik világba.
