A horgászok, kedvelt halaik kifogására bármikor készen állnak, nem is sejtve az általuk megismert példányokon kívül még milyen érdekes halfajtákkal találkozhatnak az óceánok fenekén. A 3 kilométer mélyen élő egyedekről a legtöbb horgász csak hírből hall.
Egy idős, sok mindent tapasztalt horgász bátran mondhatná, „áldott tudatlanság”, mikor meglátja a horgászhalnak nevezett rémséget, mely áhított
hobbija babérjaira tör. Mert a horgászhal valóban horgászik, kisebb és gyengébb halakat ejt halálos kelepcéjébe. Aránytalan testét senki nem kívánná viszontlátni egy éttermi vagy akár otthoni asztalán, de e halaknak nem is kell ettől tartaniuk. Fejéből horgászbot-szerű képződmény lóg a vízbe, különleges tulajdonsága e horgászbot végén lévő apró fény, melyet akár napsütés nélkül is képes felvillantani. A biolumineszcenciának nevezett képesség elcsábítja az arra haladó halakat és közeledésre kényszeríti őket. Ott aztán nem menekülnek, a horgászhal, borotvaéles fogai közül többé nem menekülhetnek. Táguló gyomrában sok áldozat lelheti végső nyughelyét.
E halak életének leghátborzongatóbb része a párzás, mely a nőstény illatanyag kibocsátásával kezdődik. A hím habozás nélkül ráharap párja hasára, néhány hét után egybeolvad vele, testének részéve válik. A hím parazitává válik, a nőstény a saját vérkeringésén keresztül táplálja, miközben ő megtermékenyíti. A hím innentől kezdve soha nem szakad el párjától.
