A halastavaknál ki kell alakítani egy megfelelő környezetet, a halfajok megfelelő arányát és változatosságát: mindez persze nem egyszerű feladat. A halastavak üzemeltetői mégis jól csinálják, ismerik a változékony időjárás hatásait, a környezetet és a horgászok igényeit.
Mikor már mindezt kialakították és kellően népszerűsítették, akkor - mivel a természetes fejlődése és szaporodása a halaknak lassabb, mint ahogy a halakat kifogják - rá kell segíteni a szaporulat növekedésére. Ehhez kellenek a hal neveldék, ahol a halak kifejlődhetnek, és mikor elérték a megfelelő állapotot mehetnek a végső helyükre a halastavakba.
A tavak általában feltöltődhetnek, ezért időnként kotorni kell, amivel ugyan beleavatkozunk a természet rendjébe, de mégis szükséges lépésként kell megtennünk. Ezután eljön a haltelepítés időszaka, ami általában ősszel - a tavaszi és nyári horgászszezon után – történik. Előfordulhat azonban az is, hogy a nagyobb forgalmat bonyolító halastavaknál gyakrabban is telepítenek.
A telepítés előtt három nappal a tógazdának köteles jelentenie a megrendelt halak mennyiségét és fajtáját a Halászati Hatóságnak. A hatóság ellenőrzést tarthat, tiltott halfajokat kereshet, és ha találnak, akkor bírságot szabnak ki. A megrendelt halakat tartályokban szállítják a halastavakhoz, majd az úgynevezett halcsúszda segítségével beleengedik a halakat a vízbe, mindezt úgy, hogy ne szenvedjenek sérülést. Ezt úgy érik el, hogy a tartályra szerelnek egy kádat, amibe a tartályon lévő ajtóból kerülnek ki a halak, majd a kádból a csúszdába kerülnek. A csúszda végére szerelt nagy tömlőt nem sokkal a vízfelszín alatt tartva kerülnek a tóba a halak, majd indulnak felfedezni a tavat. A telepítésnek köszönhetően a horgászat folyamatos lesz, mindig felkereshetjük az éppen kedvenc halastavunkat, hiszen nem kell arra várnunk, hogy az ikrából kifejlődjön a halunk, amit ki akarunk fogni.
