Jelenleg a magyar állam milliárdokat fizet azért, hogy meteorológiai adatokat gyűjtsön. A magánszemélyek nem lehetnek tagjai azoknak a nemzetköz szervezeteknek, amelyek a meteorológiai rendszereket és műholdakat működtetik, mivel se pénzük, se tudásuk nincs hozzá.
A rendelet életbe lépésével nem kell megijedniük azoknak, akik internetes weboldallal rendelkeznek, ez ugyanis nem lesz tilos, ugyanakkor az határozva lesz, hogy az adatokat, melyeket közölni akarnak, ki mindenkinek kell megvennie.
Az államtitkár szerint a meteorológiai törvénytervezet két-három héten belül a parlament elé kerül, és még ebben a félévben meg is szavazhatja azt az Országgyűlés, ami nagy előrelépésnek számítana az előrejelzés történelmében.
Ezzel azonban nincs vége a történetnek, ugyanis több helyen, köztük a honvédségnél, olyan új, meteorológiai műszereket vásároltak, amelyek nem kompatibilisek az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) rendszerével és nem alkalmasak nemzetközi adatcserére sem.
Ez azonban nem tántorította el a vezetőséget, és rájöttek a megoldásra. Ez pedig nem más, mint az, hogy az államnak egységes meteorológiai rendszerre van szüksége. Ez létre is jött, méghozzá a honvédség és az OMSZ együttműködésének köszönhetően. Úgy oldották meg a szinte létfontosságú feladatot, hogy a pápai, a szolnoki és a kecskeméti katonai meteorológiai mérőállomásokon mért adatokat az OMSZ is megkapja. A fent említett mérőállomások felújításának össz. költsége 24,3 millió forint.
Benkő Tibor vezérezredes, a honvéd vezérkar főnöke a meteorológiai mérőműszereinek korszerűsítése alkalmából tartott átadóünnepséget követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy rendkívül fontos eseménynek tartja az időjárás-megfigyelő rendszer felújítását.
A különböző katonai bázisokon jelenleg 42 mérőállomás van országszerte, ezek adatait továbbítani tudják az OMSZ-nek, ez viszont plusz pénzbe nem kerül, így mindenki boldog. Mondhatni a kecske is jól lakott, és a káposzta is megmaradt…
