Víz egyenlő életerő. Olyan természetesnek tűnik, főleg napjainkban, hogy amint beköszönt a nyár, hazánkban több ezer ember ül autóba és utazik el a Balatonra, a Tiszára, vagy csak egy közeli folyóparthoz, hogy kikapcsolódjon egy kicsit. Vajon, elgondolkoztak már azon, hogy adott esetben, miben fürdenek vagy horgásznak? Életbevágóan fontos, hogy körbenézzünk végre magunk körül, és tegyünk a jobb, és tisztább környezetünkért.
Ebben a szellemben az Európai Unió megalkotott egy új víz- és vízi környezetgazdálkodási politikát, amiben világviszonylatban is egyedülálló célt tűztek ki. Mégpedig azt, hogy 2015-ig jó állapotba hoznak minden felszíni és felszín alatti vizet az Európai Unió egész területén.
Azért valljuk be, ez nem kis feladat, elsősorban azért, mert rengeteg vízről beszélünk, másodsorban pedig, azért mert több milliárd embert érint ez a lehetetlennek tűnő küldetés. Pedig szó se róla, éppen itt az ideje ennek a lépésnek, ugyanis a víz nélkülözhetetlen az ember, de az állat- és növényvilág számára egyaránt.
No de, mi is az a Víz Keretirányelv? 1996. februárjában az Európai Bizottság javaslatot tett a Közösségi vízpolitika területén megteendő intézkedésekhez jogszabályi kereteket adó keretirányelv létrehozására. Ezt egy év alatt jóvá is hagytak, tekintettel arra, hogy a korábbi hatályban lévő európai vízvédelmi irányelvek nem voltak elég hatékonyak.
Az érdekeltek széles körű meghallgatása után 1999. februárjában tárgyalta először az Európai Parlament, de még számos változtatásra és kompromisszumra volt szükség, mire mindenki jóváhagyta. Végül 2000. szeptemberében a Tanács és a Parlament is elfogadta.
A Keretirányelv hatálya minden olyan emberi tevékenységre kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését.
Mindezek megvalósítása olyan típusú feladatok végrehajtását jelenti, amely csak az egész társadalom aktív részvételével valósíthatók meg. A VKI ezért kötelezően előírja a társadalom bevonását a végrehajtás egész folyamatába.
Éppen ezért, ha csak annyit teszünk, hogy a hulladékot szelektíven gyűjtjük, és nem dobáljuk el, nem törődve a következményekkel, máris megtettünk egy lépést a felé, hogy hozzájáruljunk ehhez a nemes célhoz.
Ne feledje el senki, hiszen nem mindegy, hogy miben fürdünk, miből iszunk, és természetesen, hogy miből horgászunk!
