Mindig csodáltam a madárvilágot. Annyira különleges egyedeket ismerhetünk, melyek jellegzetes tollazatuk, színük és termetük változatossá teszi az állatvilágot. Ilyen egyed például a kanalasgém is, amely a nevét a kanálhoz hasonló csőréről kapta. Ez teszi olyan különlegessé.
A kanalasgém a madarak osztályának gólyaalakúak rendjébe és az íbiszfélék családjába tartozó faj. Nevét csőre kanálszerűen kiszélesedő végéről kapta. Neve szerint gém, de nem az ő rokonuk, hanem az íbiszfélékhez tartozik. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2008-ban „Az év madarává” választotta.
A kanalasgém csak olyan sekély vizekben tud táplálkozni, ahol a lába eléri az aljzatot. Táplálkozásakor csőrét nyitva tartja, fejével jobbra-balra kaszál. Amennyiben érzékeny csőréhez valami hozzáér, azonnal összezárja, és zsákmányát lenyeli. Tápláléka piócákból, puhatestűekből, halakból és kétéltűekből tevődik össze. Tavasszal még elsősorban a szikes vizeken táplálkoznak, de azok nyár eleji kiszáradásával átszokik a halastavakra, ahol pont ettől az időszaktól kezdődik el a nyári, majd az őszi lehalászás. Vonuló faj. Vonulása során elsősorban a tengerparti lagúnákban, só lepárlókon táplálkozik, a Szaharától délre pedig a nagyobb folyók öntésterületein fordul elő a Száhel-övezetben.
Síkvidéki mocsarak, fűzbokros árterek, nádasok, tavak mellett fészkel. Telepesen, nádasokra, fákra, bokrokra rakja fészkét. Nádból és gallyakból álló fészket épít. Gyakran gémfajok társaságában költenek. 3-4 durvaszemcsés, fénytelen és fehér alapon sok vörös felhővel és folttal rajzolt tojásán 21 napig kotlik, fiókái fészeklakók. Tojásaik lerakása között 1-2 nap telik el, de a kotlás már rögtön az első tojás megjelenésével elkezdődik. Ebből adódóan a fiókák között jelentős méretbeli különbségek lehetnek. Mindkét szülő részt vesz a kotlásban, és a fiókák nevelésében. A fiókák 3-4 hetes korukban már a fészek környékén mászkálnak, de a gémtelepről csak 7-8 hetes korukban repülnek
