A pisztráng trágyázza a petrezselymet, a petrezselyem tisztítja a halak vizét. Tarold le a sufnit, építs a helyére akvapóniás szolárházat, és légy önfenntartó, élj egészségesebben.
Rengeteget hallhatunk arról nap, mint nap, hogy milyen fontos az egészséges táplálkozás és a környezetvédelem, mondhatjuk úgy is, még a csapból is ez folyik. De, vajon lehetséges ez? A válasz: Igen! Cikkemben bemutatom, hogy miként élhetünk tudatos életet, miként lehetünk tökéletesen önfenntartóak, legalábbis ami a zöldségeket illeti.
Egy debreceni csapókerti hobbikertész, Gönczi Péter, egy olyan lépést tett meg, amelyre eddig még nem volt példa. Létrehozott egy birodalmat, amely ellátja a saját és családja zöldség és hal szükségleteit az év bármely szakában, hónaptól és évszaktól függően, ráadásul a saját udvarában, a hátsó kertben. A történet Debrecenből indul, ahol a rengeteg nyári eső következtében az ott termő zöldségek gombabetegségeket kaptak el, melynek következtében kipusztultak. Viszont az élelmes gazda nem adta fel, és egy forradalmi újítással rukkolt elő, ráadásul minimális ráfordítással. A megoldás pedig teljesen egyszerű, a természet tiszta logikáján alapul, és az emberiség homályos jövőjének is megoldást jelenthet.
Az ötlet szülőatyja pedig egy 32 éves, kétgyermekes édesapa, aki a hétköznapokban online marketinggel foglalkozik, a kiskert csupán a hobbija. Ilyenkor jogosan merülhet fej a kérdés, hogyan lehetséges, hogy egy online marketing menedzser otthonában jelent meg az akvapónia Magyarországon? Erre a feltaláló (mert szerintem joggal nevezhetjük így) szerényen csak ennyit felelt: „Bizonyára vannak nálam jobb zöldségesek, vannak jobb halászok és vannak jobb építészek, az összefüggések meglátásában viszont jó vagyok.”
No, de akkor miről is van szó pontosan? Ahogyan már korábban említettem, az ötlet akkor született meg, amikor a nyári esőzések okozta gombásodás elpusztította a kert zöldségeit. Ekkor Péter próbált megoldást találni, és elkezdett fólia sátrak után nyomozni az interneten, és abból született meg a passzív szolár üvegház gondolata. A keresgélés alatt talált egy videót, ami az akvapóniáról szól. Az akvapónia egy élelmiszertermelési eljárás, amelyben a vízművelés(tengeri állatok, pl. halak vagy rákok tenyésztése) és hidroponika (növények termesztése talaj helyett tápfolyadék segítségével) módszerei egyszerre vannak jelen egy szimbiotikus közegben.
Ennek tetejében még annyiban tér el a hagyományostól, hogy nem földben hanem „kavicsba” vannak ültetve a növények, ezzel segítve a víz keringését.
Mindezek tudatában, és felbátorodva neki állt a tudósunk, néhány barátjával, hogy létrehozza, a fent említett birodalmat. Ez tároló tartályokból, kavicsból, melyekben a növények fejlődnek, vízvezetékből, amelyből csurog az életet jelentő víz, összefolyó tartályokból és a halakat tároló tartályokból áll. Ez alkotja magát az akvapónia rendszert, ez egy zárt rendszer, ahol körbe-körbe folyik a víz, amibe a halak trágyáznak, a növények megszűrik a vizet és felveszik a szükséges tápanyagot, így a halakhoz a tiszta víz kerül vissza.
Magát az akvapóniát, a 80’as években fejlesztették ki Amerikában, elsősorban arra a célra, hogy az afrikai országok élelemellátását segítsék. Ez egy nagyon víztakarékos rendszer, ami azon a klímán, ahol mi élünk, nagyon ritka. Ami pedig van, és használatos, az mind fűtött, a fent említettel ellentétben.
Az üvegház mindösszesen 22 m2, a legolcsóbb alapanyagokból összeépítve saját illetve barátok keze munkája által. A rendszerbe összesen 2700 liter víz kerül. A tartályok, hordók, csövezés egy része, és a szivattyú is újrafelhasznált anyagokból készült, ugyanis használtként vásárolt termékekről beszélünk.
A ház déli tájolású, tehát csak a déli oldalon van üvegfelület, mindenütt máshol szigetelve van. A házban lévő klíma megfelel egy jó tavaszi idő hőmérsékletének, ami azt jelenti, hogy a tavasz első növényei tökéletesen jól érzik magukat, és folyamatosan hozzák az új hajtásokat.
A fent említett megoldásnak el kell hogy lásson egy négy fős családot. Csupán egy nem túl magas induló tőkére van szükség, mert a későbbiekben csak a villanyszámlával, a haltáppal és a vetni való magokkal kell számolni, ami minimális, főleg ahhoz képest, hogy milyen mennyiségű ellátást biztosít. A rendszer működik, ráadásul sokkal könnyebb és hatékonyabb a fenntartása is, egy átlagos fólia házhoz képest. Nincs gyomlálás, nincs kapálás, nem kell locsolni a növényeket, ráadásul műtrágyát és növényvédő szereket nem is lehet használni a rendszerbe.
„Az egész rendszert a természet találta ki, sőt ez maga a természet, emiatt tökéletes!”- mondja a tulajdonos. Engem meggyőzött!
