A víz kémhatása három fajtájú: savas, lúgos vagy akár semleges. Tartalmazhat sok mindent, míg végleges helyére jut. Amikor vizsgálat céljából a víz a laboratórium asztalára kerül, az első az, hogy a pH-elektródát behelyezzük; milyen a kémhatása, mennyi a pH értéke. A többi mutató vizsgálatára ez után és ezek alapján kerül sor.
A pH érték mérése olyan fontos mutató a vízi élettérben, mint az embernél a láz vagy a vérnyomás értéke. Ez dönti el a további vizsgálatokat, melyik kémiai paramétert vizsgáljuk. Mennyi fitoplankton, közülük is mely algák dominálnak?
A víz kémhatása, a pH-értéke meghatározza a vízi élettér élővilágát és fitoplankton (algák) mennyiségét, az előforduló fajokat. Hatással van a nád, a sás előfordulására, és még folytathatnám. Meghatározza a vízterület növény és állatvilágát. Hatással van a halpopulációra, - annak fajszerkezetére, szaporodására, növekedésére. A hazai halfauna többsége az 5,5-8,5 közötti pH-t kedveli. De ezen belül is vannak eltérések. A pisztráng a legérzékenyebb a hazai halfajok közül a víz kémhatására. Az tény, hogy a legideálisabb a semleges kémhatás lenne, a 7-es pH-érték. Ez ma már csak vágyálom. Sok rosszat tettünk és még mindig vétkezünk. Ha odafigyelnénk a vízterületre, az sajnos akkor is öregszik. A természet változik. Az állatok lebomlanak, a növények korhadnak, és közben humuszsav keletkezik, ami ugyan gyenge, de mégis sav. Az élőlények a vízben lélegeznek, ennek egyik következménye, hogy széndioxid keletkezik, amely beoldódik. Hosszú távon csak savanyítja a horgásztó vizét. A hazai természetes vizekben 4,0-9,0 közötti pH van. De egyre gyakrabban, különösen nyári melegben az ezeken a határokon kívüli értékek is előfordulnak. A pH-érték reggel általában alacsonyabb, mint napközben bármikor. Mérése nem kíván nagy műszerezettséget, egyszerű indikátorpapír is elég. Az az egyszerű papír, ami évekkel ezelőtt barátunk volt a kémia órákon.
