Gyerekkorunk képeskönyveiben nem egyszer találkoztunk a gomborrú, barna szőrű vízi állattal, a vidrával. Pontosan emlékszem, sosem tudtam beazonosítani gyerekfejjel, hogy amit a képen látok az nyest, vagy miféle élőlény. Mindenesetre a tanulmányi versenyen szerzett „Vizek élővilága” című könyvemet máig is nagy becsben tartom, és most már ismerem kontinensünk egyik legvédettebb állatát, s a vizeinket színesítő emlősünket, a vidrát.
Az európai vidra (vagy gyakran csak röviden vidra) részben vízben élő ragadozó emlősállat. A szabad természetben ritkán lehet látni, mert a Kárpát-medencében szinte kizárólag éjszakai életet él. Az ujjai közötti úszóhártyák és áramvonalas teste egyaránt a gyors úszást segíti elő. Testtömege: 3-14 kg. Testhossza: 46-82 cm
A faj korábbi visszaszorulásának okai nem tisztázottak részleteiben, de a táplálékállatok mennyiségének csökkenésén, az élőhelyeinek átalakításán, a közúti forgalom növekedésén, a műanyag alapanyagú hálók, varsák elterjedésén felül a szennyezőanyagok ehhez minden bizonnyal hozzájárultak. Magyarországon kiemelkedően sok vidra él Európa más országaihoz viszonyítva, elsősorban a Dél-Dunántúl halastavainál.Az európai vidra egész kontinensünkön veszélyeztetett faj, több nyugat-európai országban, illetve egyes jellemző élőhelyén ki is pusztult, jó néhány helyen próbálkoznak a visszatelepítésével, visszatelepülésének segítésével. Egyes területeken ez mérsékelt sikerrel is járt.
Fokozottan védett faj, hazai veszélyeztető tényezői a vizes élőhelyek pusztulása, víz közeli autóutak építése (gyakran elgázolják őket) és egyes vidrákról alkotott tévhitek („nagyon sok halat eszik, gyorsan elszaporodik”). Hazai körülmények között a szennyezőanyagoknak kevesebb szerepe van a veszélyeztető tényezők között, de a vízi tápláléklánc csúcsán álló élőlénynél potenciális veszélyként felsorolható. 1995-ben az Alapítvány a Vidrákért vezetésével országos mozgalom indult a vidrák megmentésére és a populáció megfigyelésére. Állatkertekben korában gyakrabban tartott faj volt, mint manapság. Napjainkban fogságban elsősorban közeli rokonát, az ázsiai törpevidrát tartják. Magyarországon állatkertek közül jelenleg egyedül a Szegedi Vadasparkban tartanak egy hímet. Ezen kívül fogságban a Lábod-Petesmalmi Vidraparkban találkozhatunk vidrával Magyarországon.
Tápláléka változatos lehet, de döntően halakból, emellett kétéltűekből, rákokból, esetleg pézsmapocokból és egyéb rágcsálókból, olykor gerinctelen állatokból – kagyló, nagyobb, vízben élő rovarok, rovarlárvák – áll. Az elfogyasztott halak mérete, faja adott vízterülettől függ, de általában a kisebb, úszás közben könnyen elfogyasztható, tömeges fajokat zsákmányolja. Esetenként jóllakottan, játékból is halászik.
Kitüntetett párzási időszak általában nincs, a környezeti feltételek miatt előfordul szezonalítás, a kölykök születése ilyenkor a táplálékban bővebb időszakhoz kötődik. A nőstény 62 napi vemhesség után 1-4 (5), leggyakrabban 2 kölyköt hoz világra. A kölykét 3 hónapig szoptatja, de jelentős ideig, esetleg több mint egy évig együtt maradhatnak. 2- 3 éves korukban válnak ivaréretté. A nőstény esetleg csak két évenként nevel kölykö(ke)t. A hím nem vesz részt a köly(k)ök felnevelésében. Potenciális életkora tíz év felett van, de természetes élőhelyein ennél jóval kisebb a várható élettartama.Szaporodása
Koncz Eszter
