Varázslatos kendermag

A kendert, mint csalit és etetőanyagot vizsgálva rájöttem, hogy nem csak olcsó, de tiszta és könnyen elkészíthető. Bodorkázáshoz kíváló csali nyáron, de remek etetőanyag domorkóra, márnára, dévérre, compórra, pontyra is. A hiedelmekkel ellentétben szabadon használható már bárhol. Lássuk, milyen mítoszok keringenek a kendermag körül…

Tények és tévhitek

Főként a horgászversenyre induló horgásztársaink hozták divatba a kendermagot. Titokként őrizték a sikeres etetőanyag receptjét. Ma már tudjuk, hogy a kendermag volt a legfontosabb alkotóelem. A nyolcvanas évek közepére már általánosan elterjedt, Angliában pedig olyan sikeresnek tartották, hogy sok horgászklub betiltotta a használatát.

Sokan állították, hogy olyan hatást vált ki a bodorkákból, hogy azok eszüket vesztve falni kezdenek, mások azt terjesztették, hogy a kender gyökeret eresztve kihajt a víz alatt. Természetesen ezek csak hiedelmek, és a józanész hatására ma már nyugodtan lehet használni mindenhol.

Szintén tévhit, hogy a halak apró csigáknak nézik a magot, az igazság az, hogy az íze és az illata az, ami odavonzza őket. Pontosan ez az oka annak, hogy tökéletes etetőanyag is.

Többféleképpen felhasználható és elkészíthető. Meg is veheted, készen, de el is készítheted. Mielőtt belemerülnék a variánsaiba, vizsgáljuk meg közelebbről a csodacsalit. 

Milyen formátumai lehetnek a kendernek?

1. Natúr, szemes kender – Azok a horgászok, akik még csak kísérleteznek vele, főként így vásárolják meg a horgászboltokban, terményboltokban. Nem azért, mert nem bíznak a gyártó megfelelő főzésében, pirításában, inkább csak szeretik saját maguk elkészíteni, és frissen felhasználni, a halakra mért nagyobb vonzerő reményében.
2. Pirított kender – A pörkölt aromás etetőanyag nagyobb vonzerőt gyakorol a halakra. A kendert is érdemes pirítva felhasználni, mintsem nyersen. Magas, 30%-os olajtartalmából így sem veszít, etetőanyaghoz keverve pillanatokon belül bomlasztani kezdi a víz alatt. Pirítani lehet tepsiben, vagy serpenyőben, amiben rázogatni is tudjuk. Figyeljünk oda, hogy ne égessük meg nagyon, ha érezzük a kellemes, pirított illatot, és a magok kagylóhéjszerű burka is szétpattan, akkor már készen is van.

   Tipp: Arra számítani kell, hogy a pirítás illata sokáig lakásunk szerves része marad, így ajánlatos udvaron, teraszon, kemping gázfőzőn, vagy sufniban végrehajtani ezt a műveletet.

3. Pirított, őrölt kender – A megpirított magokat egy használaton kívüli mákdarálóval felhasználás előtt ledaráljuk, vagy már alapból daráltan szerezzük be. A legtöbb etetőanyag szerves része, de magas olajtartalma miatt bontó hatást gyakorol, így maximum 5-10%-ban keverjük hozzá.
4. Főtt, szemes kender – Az egyik legcsábítóbb etetőanyag és csali az olajos magvak között. Legyen szó dévérről, bodorkáról vagy akár márnáról, hiszen mindegyikük szívesen fogyasztja. A főtt kender süllyed, ami nagyon fontos. Lassan ereszkedik alá, ezért érdemes rendszeresen csúzlizni, ezzel szinten tartjuk az utánpótlást. Szerelékünket is ennek megfelelően lassan süllyedőre kell szerelni.

   A főzés előkészületei: Precíz angol szokás szerint az előkészület a magok kiválasztásával kezdődik. Egy rostán át kell szűrni a nagyobb szemeket. Főzés előtt bő vízzel át kell mosni. A legjobb, ha egy nappal elkészítés előtt még be is áztatjuk.

   A főzés folyamatának variánsai (időnktől és mennyiségtől függően):

   
   
   1. Direkt főzés: Az előkészített magokat beletesszük a főzőedénybe. Négyszeres mennyiségű vízzel felöntjük, és folytonos kevergetés közben 10 percig forraljuk, míg a magok nyílni kezdenek. Ezután takarékon, lassú tűzön folytatjuk a főzést mindaddig, míg az összeg mag kinyílik. Végül leöntjük a forró főzőlevet és átmossuk hideg vízzel, hogy a magok ne puhuljanak tovább.

      Tipp: A főzőlevet ne öntsük ki, hiszen etetőanyagunk ezzel lesz bekeverve (hidegen!) ami által olyan plusz aromához jutunk, hogy más folyadékra nem is lesz szükségünk.
      A lassú főzést vagy párolást mennyiségtől függően végezhetjük.

   2. Párolás termoszban: Tisztán mossuk át a főzendő mennyiséget egy szitán, majd töltsük meg egyharmadig a termoszt magokkal. Töltsük fel forró vízzel, de hagyjunk kétujjnyi részt szabadon, mert a magok bedagadnak. Érdemes ilyenkor egy kis aromát, édesítőt, beletenni. Jól zárjuk le a tetejét, és hagyjuk állni 10-12 órára. Ha letelt az idő, szitán keresztül öntsük le a levét és már készen is vagyunk a szagmentesen elkészített főtt kenderrel, amivel lehet csalizni, de csúzlizhatjuk is.
   3. Párolás vödörben: Főként nagyobb mennyiségnél ajánlatos, ha jó előre elkészítjük a magokat. Egy légmentesen záródó vödörbe (nagyon jó erre a használatos kívüli pelenkás vödör) tegyünk egyharmad rész kendert, és áztassuk be legalább 8 órára, hogy a víz teljesen ellepje. Ha a magok megpuhultak, leöntjük róla a hideg vizet, és töltsük fel forró vízzel. zárjuk le és hagyjuk egy éjjelen át főni a levében. Reggelre elkészül a főtt kender.

Karikás Brigitta