Főként a folyók felső szakaszán élő haltípus. A Felső-Tisza környékén a küsz és a paduc után a harmadik legnagyobb gyakoriságú hal, de előfordul nagyobb folyók középső szakaszán, valamint hegyvidéki tározókban is.
Inkább elkerüli a folyók lassan folyó, iszapos részeit. Szívesebben tartózkodik az alámosott partoldalak alatt, kedveli a vízbe nyúló ágak és gyökerek közötti részt, a vízösszefolyásokat. Magasabb parti építmények árnyékában is megtalálhatóak. Fiatalabb korukban csoportosan járnak, az idősebbek elvonulnak, magányosan élnek. Gasztronómiailag nem áll a csúcson, ugyanis húsa erősen szálkás, és kizárólag megfelelően elkészítve fogyasztható.
Hosszú életű halfaj, 12-14 éves korára elérheti a 6-8 kg-os testtömeget is. Magyarországon a 3 kg-os példányok már nagynak számítanak.
A tejesek 3-4., az ikrások 4-5. életévükben válnak ivaréretté. A ikrások oldalvonala körül és feje alatt az ívási időszakot megelőzően apró nászkiütések jelennek meg. A víz optimális ívási hőmérsékletének elérésétől függően májusban-júniusban ívik, egyes megfigyelések szerint a hidegebb telet és tavaszt követően ez egészen eltolódhat augusztusig. Az ikrások egyedenként 25-100 ezer darab 1,3-1,5 milliméter átmérőjű ikrát raknak le a folyók sekélyebb mélységű kiöntéseiben. Az embrionális fejlődés a 18-19 Celsius fokos vízben 4-6 napig tart. A kikelő lárvák 7-8 mm hosszúságúak.
A legnagyobb hazai példány 6,25 kg-os súlyú volt (Duna Gönyűnél, 1987)!
A domolykó falánk, mindenevő faj. Kis mértékben télen is táplálkozik a ragadozóhalakhoz hasonlóan. A kelést követően a lárvák még 3-4 napig a szikzacskóból táplálkoznak, annak teljes felszívódása után fitoplanktont, majd apró zooplankton szervezeteket fogyasztanak. Hegyi patakokban szívesen vadásznak vízre hulló rovarokra. November táján már elérik a 8- 10 cm hosszúságot. A kifejlett példányok rovarlárvákkal, férgekkel, puhatestűekkel, rákokkal és a víz felszínére hulló rovarokkal élnek. Az idősebb példányok nem válnak kizárólagos halragadozókká, mindenevők maradnak az egyre növekvő halfogyasztás ellenére is.
Így ismerheted még hazánkban:
Domolykó, domorkó, egérfogó, fejérkeszeg, fejeshal, fejesponty, jácz, jász, jászkeszeg, jászponty, jáz, keling, lógga, nagyfejű hal, nagyfejű keszeg, száp, sütő, telea, telen, telény, tomolykó, tömpekeszeg, törő.