Tudatában vagyunk annak, hogy horgászni legálisan csak bizonyos okmányok megléte révén tudunk. Melyek ezek? Hol szerezhetőek be? Hány fajtájuk van? Változik-e a követelmény felnőtt illetve gyermek esetében?
Lássuk, milyen okmányok szükségesek a horgászathoz felnőtt illetve ifi horgász esetében:
Ezek a követelmények változnak gyermekhorgász esetében:
Az első lépést horgászként az állami horgászjeggyel tesszük meg, hivatalosan. Ez önmagában még nem jogosít fel a horgászatra, csupán olyan állami jogosítvány, amivel területi engedélyt lehet váltani. Ez szükséges, tehát az adott horgászvízre vonatkozó területi engedélyt kell váltanunk. Ez lehet éves-, heti-, havi-, illetve napijegy.
Az állami jegy és a területi engedély együttesen alkotják meg a halfogásra jogosító okmányt.
Ezek kiegészülnek még a fogási naplóval, személyi igazolvánnyal, tagsági lappal, amiket mindig magunknál kell tartanunk, hiszen bármikor elkérheti tőlünk az arra felhatalmazott, halőrzéssel megbízott személy.
Az állami horgászjegy
A halászati-horgászati törvény és kapcsolódó rendelete az állami horgászjegy kiadását részletesen szabályozza. A törvényből következően hazánkban horgászni csak állami horgászjegy birtokában lehet. Az állami jeggyel rendelkező horgász vásárolhat azután különböző területi engedélyeket.
Nem magyar állampolgár nem köteles horgászvizsgát tenni Magyarországon, viszont magyarországi horgászatához köteles állami horgászjegyet váltani, melyet útlevele (esetleg személyi igazolványa) és előző évi magyar horgászjegyének bemutatásával, illetve hazájában tett horgászvizsga okiratának, vagy annak hiteles másolatának bemutatásával vásárolhat meg.
Állami horgászjegyet csak olyan személy kaphat, aki:
Tudnivalók:
Az állami horgászjegy nem adható ki a következő személyeknek:
Az állami jeggyel nyerhetünk jogosultságot a területi engedély kiváltásához. A halfogásra jogosító másik alapvető passzus a területi engedély. A területi engedélyt mindig az adott vízterület jogosultja (aki az adott víznek kezelője) adja ki. Területi engedély csak halászati vízterületre, illetve halastóra adható ki. A területi engedélyt legfeljebb egy naptári évre lehet kiadni, de vannak rövidebb, havi, heti és napi engedélyek is.
Területi engedélynek minősül a bérhorgászati szolgáltatást kínáló „napijegyes” tavaknál kiadott napijegy vagy belépő is, így ezek is csak állami jegy birtokában válthatók.
A területi engedély kiadását a jogosult megtagadhatja, ha a kérelmező elmulasztja leadni az előző évi fogási naplót. A jogosult viszont köteles nyilvántartást vezetni a telepítésekről, a fogási naplók összesítéséből megkapott kifogott halak mennyiségéről, azok fajösszetételéről, illetve az általa kiadott területi engedélyekről. A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy több jogosult – egymással megállapodva – közös területi engedélyt adjon ki. Ilyenek például az országos jegyek, amelyek borsos áron ugyan, de érvényesek lehetnek részvénytársasági, szövetkezeti és egyesület által hasznosított vízterületre is. A területi engedély egyfajta szolgáltatás megvásárlását jelenti, így ennek nem díja, hanem ára van, ami a piaci viszonyoktól erősen függ. A gondozott, jól telepített horgászvizekre értelemszerűen magasabb árat is kiszabhatnak, mint egy elhanyagolt, csak rosszabb fogási esélyeket nyújtó vízterületre.
A területi engedélyt a jogosult köteles nevének (cégének), címének (székhelyének) feltüntetésével írásba foglalni, meg kell jelölnie benne az engedélyes nevét és lakcímét, a halászati vízterületet, illetve azt a vízszakaszt, amelyre az engedély vonatkozik, továbbá az engedély érvényességének időtartamát és a törvényben előírt tilalmak, korlátozások alapján az általa megállapított fogási tilalmat és korlátozást.
A horgászszervezetek érdekeik és tagságuk védelmében további szervezetükre jellemző okmányokat is rendszeresítettek ilyen például az un. Tagsági lap, melyet egy szervezeti közösséghez tartozó horgászegyesületek, közös szervezeti döntés alapján évenként adnak ki.
Karikás Brigitta