Norvég kutatók szerint azok a lazacok, amelyek bizonyos algák mérgeivel érintkeznek, gyakrabban válnak agresszívvá. Nemcsak erre, hanem úszásukra is kihat a méreg, ugyanis elvesztik egyensúlyérzéküket, céltalanul bolyonganak tovább. Ám nem csak a lazacok, mi, emberek is veszélyeztetve vagyunk az algaméreg által.
Bizony, néhány kagyló elfogyasztása előtt, nem ártana, ha figyelmeztetnének bennünket, hogy: Vigyázat, káros! Ugyanis ha az algaméreg felgyűlik a kagylókban, az káros hatással lehet az emberre.
Norvég kutatók három biológiai idegméreg hatását vizsgálták: a saxitoxinét, a brevetoxinét és a domoinsavét. Ezeket különböző koncentrációkban adták hozzá az egyes akváriumok vizéhez, vagy közvetlenül befecskendezték a halakba.
A saxitoxin és a dominosav alkalmazásakor a halak gyakrabban reagáltak agresszívan egy fajtárs akváriumba helyezésre, mint korábban. További kutatások bizonyították, hogy mindhárom méreg negatívan befolyásolta a halak úszását. A saxitoxin az egyensúlyérzéküket, a domoinsav az aktivitásukat befolyásolta. A halak fordított irányba úsztak, tátott szájjal, időnként megkanyarodva. A brevetoxin pedig csökkentette aktivitásukat.
Nézzük, hol találhatóak leggyakrabban ezek az anyagok:
A jelenleg ismert algafajok egyötöde képes káros algavirágzást előidézni, ám csak 1-2 százalékuk termel toxinokat. Leginkább a halfarmok állatai veszélyeztetettek, mert nincs számukra menekülési út a mérgek elől.
Forrás: Die Welt – internetes kiadása
Karikás Brigitta
