A durbincsok közt három fajtát különböztetünk meg. A cikk folyamán betekintést nyújtok eme három élőlény életébe.
A selymes durbincs a sugarasúszójú halak osztályához, a sügéralakúak rendjéhez, ezen belül a sügérfélék családjához tartozó védett faj.Elterjedése a Duna és mellékfolyóira korlátozódik. Magyarországon endemikus halfaj és az igényeinek megfelelő folyószakaszokon nagy állománysűrűséget is el tud érni. Természeti értéke nagyobb, mint a gazdasági jelentősége és egyedül a ragadozók táplálékaként játszik kisebb szerepet.
Hároméves korára lesz ivarérett és április - májusban ívik. Az ikrások íváskor a folyók sóderes szakaszain a mederfenékre szórják 5-9 ezer darab körülbelül 1 milliméter nagyságú ikráját, amely a kavicsokhoz vagy a mederfenékhez jól tapad.
Tápláléka bentonikus szervezetek apróbb fenéklakó állatok, férgek, apró rákok, rovarlárvák, halivadék és a víz által sodort szerves törmelék.
A vágó durbincs, népies nevén paptetű, a sugarasúszójú halak osztályához, a sügéralakúak rendjéhez, ezen belül a sügérfélék családjához tartozó faj.
Március - májusban ívik, amikor a vízhőmérséklete eléri a 10 - 15 Celsius-fokot.
A vágó durbincs szívós, a vízszennyezésre kevésbé érzékeny sügérféle, amely rendszerint csapatokban él a mélyebb, homokos aljzatú vizekben. Tápláléka férgek, vízibolhák, rovarlárvák, apró puhatestűek, valamint halikra és ivadék.
A balon vagy széles durbincs a sugarasúszójú halak osztályához, a sügéralakúak rendjéhez, ezen belül a sügérfélék családjához tartozó védett faj.
A Duna-vízrendszer bennszülött faja, de a Fekete- és a Kaszpi-tenger medencéjének más folyóiban is megtalálható. Gazdasági szempontból jelentéktelen, mivel mérete kicsi és állománysűrűsége gyér.
Szaporodása kevésbé ismert, de a vágó durbincshoz hasonlítják és reofil életmódja miatt íváskor a kavicsos-sóderes mederfenékre rakja le ikráit.
Táplálékát planktonszervezetek, férgek, apró rákok, rovarlárvák és puhatestűek alkotják.
Koncz Eszter
