„A levegőtisztaság-védelem fő célkitűzése az egészséges környezet érdekében a jó levegőminőség biztosítása, az emberi egészséget és a természetes környezetet veszélyeztető légszennyezettség kialakulásának megelőzése a jogszabályokban előírt levegővédelmi követelmények betartatásával."
Legalább háromszor olvastam vissza ezt a kacifántos mondatot. Fogalmazzunk emberibb nyelven. Kimész az utcára és legszívesebben egy kendőt szorítanál az arcod elé, mert majd megfulladsz a szmogtól. A történet lényege valóban ennyi. Vagy hogy 120-szal száguldasz Budapest főutcáin, és jobb is, hogy elromlott az ablakod, mert ha nyitva lenne, a szemedet csípné az átható szag. Igen, ez így leírva tényleg egyszerű és súlytalan. Azonban a valódi probléma ettől sokkal komolyabb hangvételű.
Tiszta levegő. Kinek mit mond ez a fogalom. Egy rendben tartott lakást? Egy nagy szimatot a hegyekben? Egy sétát a parkban? El kell szomorítsak mindenkit: épp most is szennyezett levegőt lélegzünk be. A tiszta levegő 78% nitrogént, 21% oxigént és tizenegy fajta egyéb gázt és vegyületet tartalmaz. Ez lenne az optimális helyzet, na de gondolhatjuk, hogy 45 milliárd év alatt teljesen megváltozott a szisztéma. Mondjuk mi van akkor, ha fentebb említett „gáz” hivatalos neve kipufogógáz? Mi van a szmoggal és az ózonnal? Egyöntetűen csak a baj…
Gyakorlatilag az emberiség elérte azt a stádiumot, hogy lassan már a vécére is autóval közlekedik. A folytonos és egyre gyakoribb autóhasználat által kibocsájtott szennyező anyagok a légkörbe kerülnek, mi meg szépen beszívjuk. A szálló porok mindenhová letapadnak: a szervezetünkbe, a vizekre, a párkányra. És ha saját magunkat nem is nézzük, de teljes élővilágok pusztulhatnak ki vagy mutálódhatnak el. A tavakra szálló por a halak életszínvonalát károsítja. És hiába a vízfrissítés és vízcsere, ha minden áldott nap újabb és újabb réteg kerül a vízbe. Már azon sem csodálkoznék, ha a hatalmas szennyezésnek köszönhetően valami mutáns bajszos pontyot fognék legközelebb. Na de csak komolyan.
Magának a szennyezésnek két forrása van. Természetes és antropogén eredet. A természetes szennyezés alatt minden olyan jelenséget értünk, amik eredetükből fogva juttatnak szemetet a légkörbe. Ilyen például a vulkán hamuja, a tenger sója vagy a növény pollenje. Tehát minden, amit az ember nem befolyásol. De hát nagyúr az ember és hát miért ne lenne ludas a légszennyezésben is. Az antropogén, azaz ember által tett szennyezés széles skálával rendelkezik. Ipari kémények, autók, kamionok, cigarettafüst, mezőgazdasági gépek és hulladékok, melyek mind-mind a levegőbe kerülve károsítják azt. A két forrás együtt hatalmas többletszennyeződést eredményez, ami talán már a végső kifulladás állapotában van.
Nem feladatom megoldást találni, még ha tudnék sem, elvégre nem a biológia területén foglaltam állást, de egyet biztosra tudok. Ha van valami, ami ennek a folyamatnak megállj-t parancsolna, azok mi vagyunk. Útját-módját nem tudom, de lassan ráeszmélhetne az emberiség, hogy ezt nagyon megszívtuk.
Koncz Eszter
