- és a hozzá vezető út!
Tavak, folyók mennek tönkre a nagy szárazságban? Meddig mehet ez így tovább? Mit lehet tenni? Vajon a gazdaságunk egy része is rámegy a nagy aszályra? Ezekre a kérdésekre kerestem a megfelelő válaszokat, de sajnos épkézláb megoldást nem találtam. Mindenki vár. Hogy mire? Az esőre!
A Balaton vize minőségileg hiába kiváló, a nagyon alacsony vízszint gondot okoz a hajósoknak. Ha a sekély víz nem lenne elég, a part menti részeken elszaporodott az zöldalga, mely nem csak esztétikailag zavarja az embereket. Egészségünkre és a víz minőségére is kihat a Balatonban való pancsolás.
Több kikötőben is aktuálissá vált már az iszapkotrás, ám mégsem végzik el. Az ok: megteltek az iszapraktározó uszályok. Sajnos, nem ruháznak be erre, pedig már többen jelezték, hogy a strand élvezhetetlen, mely nem csak a szépérzékét bántja a pihenni vágyóknak, de súlyos egészségkárosító hatása is van. Tele van víz moszattal, hínárral, és a tó alja is iszapos. Kiábrándító és felháborító. Egyetlen nagy tavunk van, mely még a konyhára is hozott eddig, és még erre sem vagyunk képesek vigyázni?! Hahó, emberek! Nem csak örülni kell, hogy van egy ilyen lehetőségünk, mint a Balaton, hanem ápolni, gondozni is kell, mielőtt végleg tönkremegy, és akkor már csak VOLT egy szép nagy tavunk!
A zöldalga, másként: békanyál a hamar felmelegedő vizekben előszeretettel tenyészik és szaporodik. A vízszint csökkenése szabad területet adott erre a folyamatra a Balatonban is. Sajnos ez elég csúnya, de nincs egészségre káros hatása. Igaz, már több helyről jött panasz, hogy a fürdőzős nyugalmát viszkető kiütések zavarták meg. Ám „megnyugodhatunk”, ezt nem az alga okozta, hanem a tüskés hínár! Az önkormányzati strandok egy részénél igyekeznek minél hamarabb eltakarítani ezeket. Úgy gondolom, hogy szomorú, hogy idáig fajult a helyzet, és a megelőzésről nem gondoskodtak. Kutatók szerint a békanyál visszavonulásának egyetlen lehetősége a csapadék lehet, hiszen csak sekély vízben terjed. Nem tehetünk mást, mint imádkozunk: „Adj Uram esőt!” …
A Dunával sajnos ugyanez a helyzet. Jelenleg még hajózható, de ha nem jön az életmentő csapadék, akkor leállnak a vízi szállító járművek. Ez nem csak a turisztikában, de a gazdaságban is eléggé befolyásoló tényező lehet. Ha a helyzet nem változik, már szeptember közepére leállnak a teherszállító hajók. Jelenleg is már plusz költséges dolog a hajózás, hiszen csak könnyítésekkel lehet a vízen szállítani, a hajók kisebb merülése érdekében. Ez pedig költséget von maga után. A költségeket pedig senki nem szereti! Ha ez sokáig így folytatódik, akkor nem térül meg az üzemanyag és a személyzet költsége, haszontalanná válik a hajózás.
A vízi szállítás leállítása veszélybe sodorhatja a magyar külkereskedelmet, vele együtt az újonnan induló gabonaexportot is. Ha Ausztria és Németország vízgyűjtő területein sem esik egy kis eső, akkor a turista hajók közlekedése is megszűnik létezni.
Sajnos nem csak ezeken a területeken, hanem az egész országban nagy az aszály, és alacsony a víz szintje minden folyóban, a tavakban. Csak reménykedni tudunk, hogy nemsokára megjön az enyhülés, és csapadékot hoz magával. Ilyenkor érdemes elgondolkodni, hogy a természet bizony kegyetlenül ki tud tolni az emberekkel, és bebizonyítja, hogy igenis van, amit nem lehet pénzért megvenni!
Karikás Brigitta
