Nevét arról a helyről kapta, ahol leginkább elterjedt, vagyis az Amur folyóról, Oroszország és Kína határfolyójáról. Gazdasági szempontból igencsak jelentős halnak mondható hazánkban. A ponty után a távol keleti származású busákkal együtt a halas tavi termelés második vonalába tartozik. Legjobban a dús növényzetű holtágakban fejlődik, de szívesen telepítik horgászvizekbe is, mert kedvelt sporthal. Mivel húsa kevés zsírt tartalma, ezért kitűnő halétel mindenki számára.
Elérheti a 1,5 méter hosszúságot és az 50 kilogrammos súlyt is. Életkora 60 év is lehet! Évenként körülbelül 2-3 kilogrammal növekedik a súlya, ezalatt 4-500 kilogramm táplálékot fogyaszt.
Mesterségesen szaporítják, hazánkban 1963-tól Kínából és a volt Szovjetunióból importálták. Hazai vizekben, tavakban is szaporodik. 2003-ban a gyulai tavakba a hínár megfékezésére telepítették őket, és 2008-ra már egyes példányok 3,6 kilogrammra is megnőttek.
A tejesek tavasszal - ívás előtt – mellúszói felől érdessé válnak. Eredeti élőhelyén (kínai nagy folyóknál, és az Amurnál) tipikus folyóvízi halnak minősül, életét a főmederben tölti. Ivarérettnek 4 éves korára minősül Kínában, máshol változó. A földrajzi szélességtől függően 14 hónap (Maláj-félsziget), vagy akár 6-10 év (Magyarország, Lengyelország) is kell, hogy először ívjanak. A tejesek korábban válnak ivar éretté.
Őshazájában csoportosan ívnak, a folyó sodorvonalában, a kavicsos fenék fölött, 21-22 Celsiusos hőmérsékletű vízben. Áradáskor pedig a felsőbb szakaszokon.
Május-júniusban a folyók homokos, sóderes talajára rakják ikráikat, melyek 1,5-1,8 milliméter átmérőjűek. Ezek 3,5-4,5 milliméteresre duzzadnak. Megfelelő hőmérsékleten gyorsan fejlődik, 30-36 óra alatt kikelnek a lárvák, melyek 5 milliméteresek. Az exogén táplálkozásra a kelés után 4-5. napon térnek rá.
Legkisebb kifogható méret: 40 centiméter!
Először apró zooplanktonokkal táplálkozik, később lárvákkal. Fokozatosan tér át, teljesen kifejlődve a növények fogyasztására. 2-3 éves korában a nád, a sás fiatal hajtásait, a víz feletti növények alsó részeit is megeszi. Felmerültek vele szemben természetvédelmi problémák, mint például hogy a partvédő növénysávokban jelentős károkat okoz.
Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Duna, Rába, Marcal, Rábca, Által-ér, Zala, Sió, Sárvíz, Kapos, Dráva, Mura, Tisza, Öreg-Túr, Szamos, Bodrog, Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna, Sajó, Zagyva, Hármas-Körös, Kettős-Körös, Hortobágy-Berettyó, Sebes-Körös, Berettyó, Fekete-Körös, Fehér-Körös, Maros, Balaton, Kis-Balaton, Fertő, Velencei-tó, Tisza-tó.
A hazai amur horgászrekord 40,5 kilogramm, amit 1993-ban jegyeztek föl.
Így ismerheted még hazánkban:
Amuri kele, fehér amur, fű hal, fűponty, zöldponty.
