Nagy árvaszúnyoglárva a horgon vagy kisebb szúnyoglárvák az etetőanyagban. Mindegy melyiket használjuk, a végeredmény mindig egy teli szák bodorka vagy dévér lesz. Milyen jó is látni egy horgásznak, hogy a tervezett csalija beválik. Aztán még jobb, mikor látja a csurig tömött szákot, ahol a kifogott halak ficánkolnak. Egy szó, mint száz, a szúnyoglárvák egy versenyhorgász nélkülözhetetlen kellékeinek számítanak. Az amatőr horgászok nem szentelnek akkora figyelmet erre a két igen hatékony természetes csalira, mint amilyet megérdemelnek. Igaz, áruk valamelyest borsosabb a csontiénál. Versenyeken egyenesen verhetetlenek, mert szúnyoglárvával rengeteg apró halat lehet fogni, de nagyobb dévéreket és más halakat, például pontyokat és compókat is foghatunk.
Van az a szúnyoglárva, amit a horgászok is így neveznek, valamint van a másik, amit az angolból átvett dzsóker néven emlegetünk. A felnőtt egyedek rettentően hasonlítanak a közönséges szúnyoghoz, bár ezek nem csípnek, csupán hatalmas rajuk idegesítő zümmögését lehet hallani olykor-olykor a vízfelszín fölött. Ezek lárváik vízi élőlénynek számítanak, melyek az aljzatban fejlődnek. A nagyobb szúnyoglárvák csendes, néhol álló vizekben élnek. A kicsik, vagyis a dzsókerek, csak a folyóvízben fordulnak elő, és ők már nagyobb fokú szennyezettséget is képesek elviselni, szemben a nagyobbakkal.
Felépítésük hosszúkás, sovány csontikra emlékeztetnek, általában piros színűek. A nagy lárvák kevésbé mozgékonyak, és akár elérhetik a 28 mm-t is. A kicsik elevenek, de alig érik el a 8 mm-t. A nagyok horogra, a kisebbek etetőanyagba valók.
Az iszapból frissen kiszedett, alaposan összekeveredett nagyobb szúnyoglárvák és dzsókerek csaknem egységes masszát alkotnak, és az egyes darabok kiválogatása szinte lehetetlen. A kereskedelemben újságpapírba csomagolva árulják a szúnyogokat.
Az árvaszúnyoglárva az elképzelhető legjobb csali dévérre és bodorkára. Fontos, hogy a horgot közvetlenül a lárva fejénél szúrjuk be, és 1-2 cm-rel az aljzat fölött horgásszunk úgy, hogy a lárva egy kicsit hozzáérjen a talajhoz. A nagy szúnyoglárvák – a horogra fognak kerülni, tehát el kell választani őket a dzsókerektől. Ez általában úgy történik, hogy a gomolygó masszát jól átszitált tőzegre vagy komposztra szórjuk (fél liter lárvát egy negyed liter tőzegre).
A nagy szúnyoglárvák azonnal elválnak, és a tőzeg belsejébe vándorolnak. Öt perc múlva szórjuk a keveréket nedves újságpapírra, és óvatosan csomagoljuk be, hogy reménybéli csalijaink meg ne szökhessenek. Érdemes még egy száraz újságpapírba is becsomagolni az egészet, de nem túl szorosan, hogy el ne pusztítsuk a lárvákat. Télen hűvös, de nem fagyos helyen, nyáron hűtőszekrényben akár egy hétig is eltarthatók. A dzsókerek – az etető anyagba kerülnek, nem csalinak, tehát az elválasztásuk nem annyira fontos, viszont az újságról valahogyan fel kell szedni őket. Az egészet természetesen nem szükséges elkülöníteni, hacsak nem akarja valaki azonnal felhasználni az egész értékes gombócot. A felszedéshez a jól szétmorzsolt agyag a legmegfelelőbb, de használhatunk löszport, sőt kukoricalisztet is.
Kiskanalanként be kell szórni vele a lárvákat, amíg ki nem másznak. Ne legyenek túl nedvesek, nehogy az agyag még jobban összetapassza őket. Nyáron a dzsókereket a közönséges kenyérmorzsás etető anyaghoz adhatjuk – könnyebb bekeverni a lárvákat, ha elkülönítettük őket. Ha híján vagyunk a szétválasztó anyagnak, a jól átszitált vakondtúrás is megfelel: egyszerre használható a dzsókerek elkülönítésére és a víz színezésére is. Télen a halak gyengébben reagálnak, ilyenkor érdemes közvetlenül a szóródó anyaggal etetni. Egyszerűen fogj egy kis adag dzsókert, nedvesítsd be, és nedves őrölt agyaggal gyúrj golyót, azt juttasd be. A dzsókereket ugyanúgy kell tárolni, mint a nagy szúnyoglárvákat, de talajuktól elkülönítve sokkal hamarabb elpusztulnak. Nem tárolhatók csalis dobozban sem, mert rövid idő alatt megfulladnak.
Gyakori, hogy a szúnyoglárvák használatakor a halak előbb-utóbb abbahagyják a kapást. Ha ez bekövetkezik, néhány szelvénnyel a feje alatt tűzd fel a lárvát, vagy cseréld dzsókerre, és 20 centivel a fenék fölé lógasd be. Mindkét módszer beválik, és a nagyobb szúnyoglárva felcserélése dzsókerrel rendszerint nagyobb halakat csalogat a horogra.
Késő ősszel és télen, amikor a víz hideg, érdemes dzsókert használni csalinak is. Sokkal életrevalóbbak, és akár egész nap is horgászhatsz velük.
Koncz Eszter
