A rakós botos technikával a horgászok zöme már találkozott valamilyen formában. Leginkább versenyeken láthatóak ezek a „csodaeszközök”, de egyre gyakrabban használjuk a hétköznapi horgászatok során is. Valószínűleg felvetődik a kérdés a legtöbb olvasóban, hogy ennek vajon mi lehet az oka ? A válasz egyszerű: nagyon eredményes eszköz!
A cikksorozat elsődleges célja, hogy megismertessem a horgászokkal eme nagyszerű technika történetét, a rakós botok fajtáit, a létfontosságú felszerelést, valamint kedvet csináljak a használatához. :) Nem, nem oktatni szeretnék, hanem segítő kezet nyújtani ahhoz, hogy elkerülhessétek azokat a buktatókat, amelyekbe a legtöbben beleestünk.
A rakós botos horgászat kétség kívül az egyik legeredményesebb horgászmódszer, amivel kisebb, néha nagyobb uszonyos barátainkat szákba terelhetjük. Nem létezik egyéb technika, amivel ilyen pontosan felkínálhatjuk a halaknak szánt csalétket, mégis a legtöbben idegenkednek tőle. Ez leginkább az árának, valamint a nagy eszköz-, illetve helyigényének „köszönhető”, valamint egy közhiedelemnek, miszerint a rakós bot csak apró halak megfogására alkalmas. (Szerk: Véleményem szerint az is közrejátszik, hogy az emberek szeretnek leszólni dolgokat, amiket még ki sem próbáltak...)
Az előbbi érveket megértem, az utóbbit már nem. Léteznek kifejezetten nagyhalas horgászatra szánt botok is. Majdnem minden cég palettáján találunk legalább egy ilyen eszközt! Többnyire ezek olcsóbbak is, mivel egy átlagos pontyos bothoz nincs szükség csúcsminőségű alapanyagra.
Először én is tartottam a dologtól. A legelső észrevétel az ember számára, hogy meg kell vásárolni egy fél horgászboltot. Ez nem igaz! A sorozat többi részében bemutatok majd különböző alternatívákat is, hogy miképpen tudjuk minimalizálni a felszerelésünket, illetve a büdzsét, normális keretek között.
Megjegyzés: Mint az élet számos területén, itt is fokozottan igaz, hogy vannak olyan dolgok, amiken NEM SZABAD spórolni, különben csúnya vége lehet! Higgyétek el, ez így van. (Saját tapasztalat...)
A rakós botos horgászat először a '60-as évek vége felé jelent meg, történetesen egy világbajnokságon. Az első rakós bot 8 méter hosszú volt, és alumíniumból készült. Elképzelhetjük, hogy mennyire embert próbáló feladat lehetett egy ilyen „petrencével” horgászni, pláne versenykörülmények között...
Az alumíniumot később felváltotta a bakelit, napjainkban pedig ezen botok anyaga nem más, mint a szénszál, ismertebb nevén: karbon. Ezen kívül még más összetevőket is felhasználnak a botok gyártása során. Ilyen pl. az üvegszál, valamint a műgyanta. Hogy ezeket hogy alkalmazzák, és miként képesek befolyásolni egy bot paramétereit, azt a „rakós botok fajtái” bekezdésben részletesebben kifejtem!
A rakós bot alapvetően egy törékeny eszköz! Nagyon körültekintően helyezkedjünk el vele a parton, ne hagyjuk, hogy átlépkedjenek fölötte, valamint rendeltetésszerűen használjuk! Tehát ne dobáljuk, ne üssük oda semmihez! Sokszor elég egy koccanás is, a bot falán szemmel nem látható repedés keletkezik, és a következő szebb hal hal alatt mint a ropi, úgy törik el!
Egy későbbi cikkben bemutatom, hogy pontosan mire kell odafigyelnetek elhelyezkedéskor és szállításkor!
Ahhoz, hogy ne érjen minket csúnya meglepetés, meg kell ismernünk a rakós botok felépítését is!
Először is, tisztázzuk, hogy miként számozzuk a tagokat! Mindig a bot spiccétől haladunk a nyél felé! Ebből kifolyólag az első tag MINDIG a bot spicce! Ez egy új tag rendelése esetén fontos, mert a tulajdonosok általában nem szokták tudni, hogy pontosan melyik elemről is van szó, a boltos meg idegbajt kap, mert nem jutnak ötről a hatra... Sok gyártó a félreértések elkerülése végett számozza is a tagokat!
A nyél, illetve nyél előtti tagba kevernek üvegszálat, hogy minél tartósabbak legyenek, ne tudjuk „kikönyökölni”, összeroppantani horgászat közben! Ezen részek rendre gyengébb minőségű karbonból készülnek, mint a többi, ugyanis itt fontos, hogy minél tartósabbak legyenek!
A bot eleje minden esetben jobb minőségű alapanyagból készül, pontosan azért, hogy az eszköz használható maradjon! Éppen ezért, ha van rá mód, ne fárasszunk 4-5 tagos topsettel, ugyanis ilyenkor már elég nagy a törés esélye!
Megjegyzés: Külső gumikivezetéssel elkerülhető, hogy hosszú topsettel kelljen fárasztanunk!
Illesztés szempontjából két típust különböztethetünk meg: put-in, illetve put-over rendszert.
Put-in rendszer:
A tagokat egymásba csúsztatva használhatjuk botunkat. Ennek előnye, hogy egészen kicsi nyélátmérőt lehet vele elérni, ami lássuk be, kezünk számára igencsak kényelmes. Ezen felül, minél kisebb egy rakós bot nyélátmérője, annál könnyebben használható még szeles időben is, ellentétben a viszonylag nagy nyélátmérővel bíró társaikhoz képest. Hátránya viszont, hogy ez a rendszer lógós botokat eredményez. Ezek a botok nagyhalas horgászatra alkalmasak, mivel ott tudjuk hajlékonyságukat, rugalmasságukat leginkább kihasználni, így nemcsak a gumi, hanem a bot is felőrli a menekülő hal erejét.
Megjegyzés: Put-in rendszerű botokat már nem igazán gyártanak, bár néha-néha bele lehet futni egy kallódó példányba (leginkább az olcsó árkategóriában).
Put-over rendszer:
A tagokat egymásra csúsztatva használhatjuk botunkat. Ezek többnyire jóval merevebbek put-in rendszerű társaikhoz képest. Ennek leginkább a versenyhorgászat során van jelentősége, pláne apró halas pályákon, ahol minél több halat kell fogni, a lehető leggyorsabban. Ezt csak egy merev, könnyű és jó súlyelosztású bottal tehetjük meg! Ahogy minden másnak, a put-over rendszernek is megvan a maga hátránya, ez pedig nem más mint a nagyobb nyélátmérő (innen ered a „kályhacső” gúnynév).
Talán a bot hossza a legkényesebb téma a kezdő horgászok számára. Tisztán emlékszem, én is nagyon nehezen tudtam dönteni, hogy milyen hosszúságú botra is van szükségem. A legtöbben, akik megízlelik a „rakózást”, ugyanígy vannak vele. A skála roppant széles a bothosszt illetően. Léteznek egészen rövid, 7-8 m-es hosszban, de a 16-17 m sem ritka. A szigetországban előszeretettel használják ezeket az eszközöket is.
Amikor kiválasztjuk első rakós botunkat, nagyon jól gondoljuk át, hogy melyik a számunkra legideálisabb hosszúság. Kezdésnek leginkább egy 11 méteres rakóst ajánlanék mindenkinek. Ezzel sokkal könnyebb megtanulni a bot kezelését, mint egy 13 vagy 14,5 méter hosszú pálcával. Azonban, ha valaki versenyzésre adja a fejét, és beleesik legalább az U18-as korosztályba, annak érdemes 13 méteres hosszban gondolkodnia, ugyanis ez a maximális, hivatalos bothossz az U18, U23 és felnőtt kategóriában!
A botok hosszát illetően még egy nagyon fontos dolgot meg kell említeni! A rájuk írt hossz nem feltétlenül tükrözi a valóságot! Sok gyártónál megfigyelhető, hogy a 13 m-es valójában csak 12,7 vagy 12,5 m hosszú. Hétköznapi körülmények között több mint valószínű, hogy ebből semmiféle hátrányunk nem származik, a halat ugyanúgy ki tudjuk csalni. Viszont, ha versenyszerű használatra választunk botot, akkor érdemes ezt az apró, de nem elhanyagolható kis buktatót figyelembe venni, mert egy versenyen aztán tényleg minden centiméter számít!
Megjegyzés: A hosszabb botot tudjuk rövidíteni egy-két tag levételével, viszont a rövidebb botot már nem biztos, hogy tudjuk toldani!
Bármilyen furcsán is hangzik, a tagellátás nagyon fontos szempont egy rakós bot megvásárlásakor!
Én mindenkinek azt tanácsolom, hogy csak olyan gyártó termékét válassza, amelyik szimpatikus neki, és megfelelő az alkatrészellátása is! Nagyon bosszantó tud lenni, amikor a szezon közepén eltörik a botunk, de csak a szezon végére, vagy később kapjuk meg a várva-várt alkatrészt. De van ettől kellemetlenebb is...
Amikor már egyáltalán nem lehet alkatrészt kapni szeretett botunkhoz! Nincs is attól rosszabb, amikor kellene hozzá egy új tag vagy topset, de egyszerűen nem tudunk honnan rendelni... Ilyenkor sajnos nem marad más választásunk, csak egy új bot vásárlása. Ilyenkor csak két lehetőségünk marad: megválunk szeretett botunktól, vagy megpróbálunk külföldről rendelni alkatrészt. Érdemes megpróbálni az utóbbi alternatívát, ha nem riaszt el a viszonylag magas szállítási költség!
Megjegyzés: Ne higgyünk el fűt-fát! Kérjük tapasztaltabb horgászok véleményét, olvasgassunk független fórumokat vásárlás előtt!
Amikor a maximális versenyhosszt 14,5 m-ről 13 m-re csökkentették, a legtöbb horgász azt hitte, hogy ennek hatására a gyártók minél kisebb átmérővel rendelkező botokkal rukkolnak elő. Tévedtek! Az átmérő változatlan maradt, viszont a hossz rövidebb lett. Ennek hatására pedig sokkal merevebb, gerincesebb botokat vehetünk kézbe.
A leggyakoribb átmérő a 45-48 mm-es intervallumban helyezkedik el, ez a legkényelmesebb az emberi kéz számára. Hogy miért ilyen fontos a nyélátmérő ? Szeles időben nagy mértékben befolyásolja a bot használhatóságát: minél vastagabb egy rakós bot, annál jobban képes „belekapni” a szél. Ez oldalszél esetén rettentő zavaró tud lenni, mert a szél csak fúj és fúj, a kezünkből meg „csavarodik” ki a bot! Léteznek kisebb nyélátmérővel rendelkező rakós botok is, és van gyártó, amelynek már sikerült megvalósítania a 43 mm-es nyélátmérőt is 13 m-es hosszban. Ez a paraméter a jelenlegi technológia csúcsát jelenti. Jelentős változás egészen addig nem lesz a rakós botok történetében, amíg a karbon helyett nem találnak egy új, jobb anyagot.
Megjegyzés: Ha nagyon féltjük botunkat, akkor nagy erejű szélben inkább váltsunk rakósról, ugyanis ilyenkor egy nagyobb széllökés könnyedén eltörheti a botot!
Egy újabb érdekes paraméterhez érkeztünk! Akárcsak az átmérő, a súly is elég széles skálán mozog. A legtöbben úgy gondolják, hogy minél nagyobb értéket pillantunk meg a katalógusban, a bot annál nehezebben kezelhető, nem lehet kézben tartva horgászni vele, vagy a horgászat végére leszakad a hátunk. Azért ez a valóságban nem egészen így van!
Egy bot kezelhetőségét nagyban befolyásolja az is, hogy a súly jelentős része hol helyezkedik el botban. Ez mindig a nyél, illetve a nyél előtti tag.
Tehát nem feltétlenül igaz, hogy kényelmesebb lesz egy 900g tömegű bottal horgászni, mint egy 1000g-ossal!
Megjegyzés: Nem árt számításba venni azt sem, hogy milyen gumival fogjuk használni botunkat, ugyanis egy vastag csőgumi könnyen orr-nehézzé teheti botunkat!
Különböző katalógusokban elég gyakran találkozhatunk ezen értékkel. Így arról kapunk információt, hogy mekkora a maximális gumierősség, amit a bot gond nélkül elbír!
Megjegyzés: Ne húzgáljuk az oroszlán bajszát, mindig tartsuk magunkat ehhez az értékhez!
A rakós botokat általában két típusra osztják fel: keszeges és pontyos. Van benne némi ráció, elismerem, de én inkább az alábbi módon kategorizálnám a botokat:
A keszeges és pontyos felosztás leginkább ebben a kategóriában érezhető. A keszeges versenybotok több műgyantát és kevesebb karbont, míg a pontyos versenybotok több karbont és kevesebb műgyantát tartalmaznak. Ezekben a „műszerekben” csak ott találunk üvegszálat, ahol tényleg elengedhetetlen! A legújabb technológiákkal szerelik fel őket, hogy a versenyzők igényeit teljes mértékben kielégítsék. Ilyen pl. a tapadásmentes, illetve festett felület. A tapadásmentes felület nagyon gyors botkezelés tesz lehetővé, a festett felület (leginkább ezüst) pedig kevésbé melegszik fel, mint a hagyományos fekete.
Mindkét kategóriára igaz, hogy merevségük és gyorsaságuk közel azonosak, valamint nagyon jó súlyelosztással rendelkeznek, könnyűek, és csúcsminőségű alapanyagokat használnak fel gyártásuk során.
All-round botok:
Ezek leginkább a keszeges és pontyos kategória között helyezkednek el, amolyan mindenes botok. Kellően gerincesek, gyorsak ahhoz, hogy néha-néha egy versenyen is indulhasson a tulajdonosa, ugyanakkor nem rogynak össze egy szebb bajszos alatt sem. Ami az előnyük, az egyben a hátrányuk is: nem igazán van olyan feladat, amire teljes mértékben megfelelőek lennének! Leginkább azoknak ajánlható ez a típus, akik gyakran keszegeznek, és legalább ilyen gyakran pontyoznak is, vagy még nem biztosak benne, hogy szeretnének-e versenyezni.
Pontyos botok:
Ez a leginkább elterjedt típus, az átlag horgász több mint valószínű, hogy pontyos rakósba fog „belefutni”! Anyaghasználatukat tekintve sokkal inkább karbonból épülnek fel, mint műgyantából. Ebből kifolyólag kicsit nehezebbek, lógósabbak, de jelentősen olcsóbbak is (értelemszerűen minél drágább egy bot, annál kevésbé lesz nehéz és lógós)! Nehéz, lógós ? Most biztos sokan azt gondoljátok, hogy ezek használhatatlanok is... Nem! Ma már a legolcsóbb kategóriában is nagyszerűen használható eszközöket találhatunk! Véleményem szerint hobbi célra ezt a kategóriát érdemes választani! Árából kifolyólag olcsón lehet tagot, illetve topsetet vásárolni hozzájuk! A használója akkor sem fog megszakadni, ha egy pontyos bottal fog keszegezni, ugyanis nagyon ritka az olyan bot, amivel kínszenvedés a horgászat e fajtája.
Azért lássuk be, az ilyen eszközöket gyanúsan alacsony áron kínálják, és a hozzáérték azonnal le is beszélik róla az embert...
Eddig még nem igazán esett szó erről a két bottípusról, de mindenképp érdemes megemlíteni, ugyanis kiválóan használhatóak arra, amire ki lettek találva! Vannak köztük igazi kuriózumok is, ezeket talán majd egy másik cikk keretein belül mutatom be. Most csak nagy vonalakban szeretnék róluk beszélni.
Ezek rövid, 10 méter alatti rakós botok. Leggyakoribb Elastic-Rating érték a 20, de nem ritka a 20+ sem! Sokan „mini rakós”-ként ismerik. Igazán hasznos társunk lehet, amikor a hal szinte „a lábunk alatt” eszik. Könnyűek, erősek és nagyon gyors horgászatot tesznek lehetővé. Bizonyos versenyeken akár a dobogó legfelső fokáig is eljuthatunk használatukkal, nem hiába lapulnak meg a legtöbb versenyző botzsákjában.
A whip botokat leginkább a margin botokhoz lehet hasonlítani, azonban mégis van köztük eltérés! Az előbbi tudása keszegezésnél, még az utóbbié pontyozásnál kamatoztatható igazán. Súlyukat tekintve könnyebbek, valamint a legszembetűnőbb eltérés, hogy tűspicces topsettel is szerelik ezeket a botokat! Kaphatóak hozzájuk csőspicces topsetek is, vékony, keszeges gumikhoz, valamint toldhatóak is. Így egy teljesen új „világ” tárul elénk!
Apróhalas versenyeken igazán hatásos eszköz lehet. Gondoljunk csak bele! Egészen apró halakra kell horgásznunk, de egyszer csak oda tévednek a testesebb példányok is. Nincs semmi probléma, csak váltunk a tűspicces topsetről egy gumizottra, és gond nélkül meg tudjuk fogni a halakat! Hozzáértő kezekben már-már „halálos fegyver”!
A következő részben definiálni fogom, hogy mi is az a topset, milyen fajtái vannak, valamint milyen egyéb „alkatrészei” vannak egy ilyen eszköznek. Ezen információk birtokában már bárki ki tudja választani élete első (és bízom benne, hogy nem is az utolsó) rakós botját!
Petró Balázs
