A Halak érzékszervei - Halcatraz

A Halak érzékszervei

Ebben a cikkben azzal fogok kicsit bővebben foglalkozni, hogy a halaknak milyen érzékszerveik vannak, és azokat hogyan használják. Megpróbálok, minden egyes szenzorra kitérni bővebben, mely által kicsit jobban megismerhetjük pikkelyes kedvenceinket.

A halat élete során számtalan inger éri. Ezek például a mechanikai (víz áramlása), hő (víz hőmérséklete), a fény illetve az íz ingerek, mely által a hal számára lehetővé válik a táplálék megtalálása és elfogyasztása. A hal, testén belül is sok ingerrel találkozik. Ilyen inger többek között az éhséginger, az úszóhólyag telítettségének érzése, vagy a nemi vágy által keltett hormonális ingerek. Ezekre a különféle ingertípusokra a hal, a megfelelő végrehajtó szerv által válaszcselekedeteket vált ki.

Az érzékszervek fő érzéksejtekből tevődnek össze, amelyek a speciális ingereket felveszik, és ingerületként adják tovább. Minden típusnak meg van a saját maga által kifejlesztett adekvát, azaz a „megfelelő” ingere. Az állat ezek által, a különböző szituációkban, a legmegfelelőbb módon reagál. Természetesen a halfajok érzékszervei eltérő érzékenységűek.

1.      Látás

A látás nagyon fontos érzékszerv a legtöbb hal számára. A halak szeme nagyon hasonlít a földi gerincesek szeméhez, mint a madarak vagy az emlősök, kivéve, hogy rendkívül gömb alakú a lencséjük. A retinájuk ugyanúgy tartalmazzák a pálcikákat és csapokat, viszont vannak olyan különleges példányok, akiknek színlátásuk van. Néhány hal képes érzékelni az ultraviola fényt, mások pedig a sarkított fényt. Az állkapocs nélküli halak közül az ingolának van rendkívül fejlett látása, miközben a nyálkahalnak van egyedül primitív, egyszerű szeme. 

A nyálkahal az egyetlen halfajta, amelynek primitív szeme vanA halak látása teljes mértékben alkalmazkodott a mindenkori környezetükhöz, mint például a mély vízi halak szeme alkalmas a sötét környezetre. A halak közelre jól látnak és színeket is képesek megkülönböztetni. Mivel szemeik a fej két oldalán helyezkednek el, látótereik alig vagy egyáltalán nem fedik egymást, térlátásuk azonban nincs. Szemeik külön is mozgathatóak. A látás élessége a környezet és az életmód függvényében szolgálja a halakat.

A halak és más vízi élőlények különböző fényű környezetben élnek, mint a földi gerincesek. A víz elnyeli a fényt, tehát minél mélyebbre megyünk, a fény láthatósága annál jobban csökken. A víz optikai tulajdonsága különböző hullámhosszúságú fénysugarakat vezet különböző mértékben, mint például a hosszú hullámhosszúságú fénysugarakat (piros, narancssárga) gyorsabban nyeli el, mint a rövid hullámhosszúságúakat (kék, lila), azonban az ultraviola szín (rövidebb, mint a kék) nyelődik el a leghamarabb. A víznek eme univerzális tulajdonságai mellett, a különböző típusú vizek eltérő hullámhosszúságú fényeket nyelnek el, melynek okai többnyire a só, vagy az egyéb kémiai anyagok jelenléte.

Különlegesség, hogy pl. a csuka és a pisztrángok látása rendkívül éles, ezzel ellentétben a fenékjáró küllő meglehetősen gyatra látási viszonyok között kevésbé hagyatkozik élete során a látásra. 

A fenékjáró küllő a meglehetősen gyatra látási viszonyok között kevésbé hagyatkozik látására

1.      Hallás

A hallás ugyanolyan fontos érzékszerv a halak számára, mint a látás. A halak hallóküszöbe és az a képessége, hogy lokalizálni tudják a hangforrásokat, csökken a víz alatt, ahol is a hang sebessége ötször gyorsabb, mint a levegőben. A víz alatt a csontos áramvezetésük által hallanak, és meg tudják határozni a hang jelenségeket, melyek függenek az áramvezetésük különböző kilengéseitől. A vízi élőlényeknek, mint a halnak, azonban sok speciális halló készüléke van, ami hatásos a víz alatti élethez.

Ezek a pikkelyes állatok tudják érzékelni a hangot az oldalvonaluk segítségével és persze a fülük által. Néhány egyed, mint a ponty vagy a hering különböző fajtái, képesek az úszóhártyáikon keresztül érzékelni a hangokat, amely funkciót egy „hallókészülékhez” lehet hasonlítani leginkább. Ezáltal az egyik legfejlettebb hallással rendelkező halfajta a ponty.

Bár igen nehéz lenne tesztelni a cápák hallását, valószínűleg van egy különleges halló érzékük, mely során képesek mérföldekről hallani és érzékelni a prédáik áramvonalas mozgásának hullámveréseit. A fejük két oldalán egy kis nyílás vezet közvetlenül a középfülbe egy vékony csatornán keresztül. Az oldalvonaluk nagy hasonlóságot mutat a halakéhoz, ami sok nyíláson keresztül nyitott a környezetre, melyet oldalvonal pórusnak nevezünk. A csontos halaknál és a négylábúaknál az külső nyílás a belső fülben elveszett.

A valóságban a halak nemcsak, hogy nem süketek, de nem is némák, csak mi emberek nem vagyunk abban a helyzetben, hogy észleljük ezeket a hangokat. Egy halkutató vizsgálatainak eredményi azonban bebizonyítják, hogy a halak képesek hangokat kibocsátani, mi több válaszolni is tudnak az adott hangokra. Különleges példa erre a hím varangyhal, amely a békákéhoz hasonló „brekegés” hangot bocsát ki, hogy lenyűgözzék a nőstény egyedeket az ívás idejekor. A hang ereje legalább olyan erősségű, mintha egy autó dudáját hallanánk kb. öt méterről, ami elég erőteljes valljuk be. 

A varangyhal brekegő hangot ad ki, hogy lenyűgözze a nőstény egyedet az ívás idejekor

Egyes kísérletek tanúsága szerint a halak a 340–13 000 Hz-ig terjedő hangrezgéseket is képesek érzékelni, bár specializált akusztikus receptor terület nem ismeretes a belsőfülben.

1.      Oldalvonal

Bár már szót ejtettem az oldalvonal hatékonyságáról, szeretnék egy kicsit még jobban foglalkozni vele.

Minden hal számára fontos tudni, milyen messze van tőle a zsákmánya, vagy az ellensége. Erre a szemük nem mondható éppen tökéletes érzékszervnek. Ezért a halaknak kialakult ez a különleges érzékszerve, az oldalvonalszerv, mely a fej, a törzs és a farok területén végighúzódó „vonal”-ként látható. Ez egy olyan bőrbe süllyedő belső csatorna, mely a fej környékén sok apróbb csatornácskára oszlik, melyek nyálkával telítettek. A víz áramlásának érzékelése fontos a halak életében. Sötétben, vagy zavaros vízben élő halaknál az oldalvonalszerv a térbeli tájékozódás kiemelkedően fontos szerve. Ezért, ha egy halat megvakítanak, ugyanúgy tud közlekedni a többi érzékszerve által, viszont ha az oldalvonal szervét kiirtják, a hal elpusztul pár napon belül. Ez a szerv úgy működik, ha a hal testét bizonyos lökéshullámok érik, akkor azok a könnyen elmozduló nyálkát, kissé eltolják a csatornában, ami az ott található, nagyszámú érzékelő szőrszálat is elmozdítja. Így a hal egy olyan ingert kap az agyába, mely aztán jelenti a testének, ha egy tárgy közeledik hozzá, sőt még azt is képes ezzel kideríteni, hogy az a tárgy nagy vagy kicsi, milyen alakú, és hogy milyen a sebessége. 

A halak oldalvonalszerve

1.      Ízérzékelés és szaglás

Ízérzékelés

Sok ember bonyolultnak találja megkülönböztetni az ízlelés és a szaglás érzékelését. Végül is a halak a vízben élnek, bizonyára az ízlelés és szaglás ugyanaz a dolog akkor, nem? Nos, az a helyzet, hogy ez a két érzék teljesen különböző.

Ezeknél az állatoknál tisztázni kell tehát, hogy hogyan van ennyire fejlett szagló érzékük az orrcimpájukon belül, és azt is, hogy hogyan rendezik sorba az ízlelőbimbóikat, mely során ízlelni tudnak a környezetükön belül.

A harcsa az egész testén rendelkezik ízlelőbimbókkalA legtöbb ízlelőbimbó a halak ajkán helyezkedik el, a szájnyílás tetején, a bajszukon, illetve a márnák csoportjában a nyelven is. Ezek a „bimbók” akkor lépnek reakcióba, ha hozzáérnek valamihez, tehát az ízlelés érzéke akkor használatos, ha a hal valamit a szájába vesz, vagy nekiütődik. Az érzékeny apró érintések is kiváltanak speciális kémiai reakciókat.

Ezek az ízlelőbimbók, mint az embereké, érzékenyek az édes, savanyú, sós és keserű ízekre, anyagokra. Azonban a halak ízlelőbimbói különösen a savanyú és keserű ízekre érzékenyek, emellett az édest és a sóst általában gyengébben érzékelik, mint az emberek.

Nagyon sok hal rendelkezik ízlelőbimbókkal a testén, mint pl. a harcsa. Egyszerűen csak hozzá kell lökődnie valamihez, hogy meg tudja ízlelni azt. A pontyféléknek az egész fejükön, bajszukon és az uszonyukon vannak ízlelőbimbók. Ezek az ízlelőbimbók nem annyira erősek, viszont elég jók ahhoz, hogy a hal rájöjjön arra, hogy valami ehetőnek ütközött. A halak az ízekkel kapcsolatos vegyi ingereken kívül hőmérséklet-változásra is érzékenyek. 

Szaglás

A halaknak jól kifejlett szaglószervük van, ami az orrtájékon elhelyezkedő páros szaglógödör. Ennek a gödörnek nincs kapcsolata a garattal, mint a többi gerincesnek, vakon végződik. Azonban a fejlettebb halaknak oldalanként egy elülső és egy hátulsó orrnyílásuk van. Ezen halak esetében a víz az elülső és a hátulsó nyílásokat összekötő csatornákon áramlik át.

A halak oldott állapotban találkoznak a szaganyagokkal, ezáltal képesek érzékelni a vegyi anyagokat, már kis koncentrációban is, azonban ízlelni kizárólag az érzékszerveikkel közvetlenül érintkező anyagokat tudják.

Az aromák érzékelése már más kérdés. Teljesen másként érzékelik, mint mi emberek, mivel a halak a vízben oldódó, elvegyülni képes összetevők zamatát fogják illatozni. Ezért igen nehéz rájönni, hogy mégis milyen aromák tetszenek a halaknak. Kísérletezések által viszont kitapasztalhatjuk, hogy a tökéletes aroma titka miben is rejlik, tehát ne legyünk türelmetlenek, ha már ez a sport a szenvedélyünk.

A szaglás természetesen nem csak az illatok, aromák felfedezésében és megismerésében játszik szerepet. Ismeretes, hogy a rajban élő halak olyan anyagokat választanak ki, amelyek a rajt együtt tartják, mint pl. a fürge cselle esetében a megsebesült rajtársak testnedvei menekülési reakciót váltanak ki a rajból. Közismert ténye az is, hogy a lazacok a szaglásuk segítségével képesek visszatalálni szaporodásukkor arra a bizonyos folyószakaszra, ahol anno lárvaként elkezdték „kalandos” életüket. Az ízekkel kapcsolatos vegyi ingeren kívül a hőmérséklet változásait is képesek az orron érzékelni. 

Fürge cselle

Szólj hozzá! Eddig hozzászólások:
„ A horgászati láz egy valós betegség és csak vízzel, friss és tiszta levegővel gyógyítható.”
Theodore Gordon
Ezt már olvasta? X
A legrégebbi mamutagyarból készült horog korát 19 ezer évesre teszik »
Like? :)