Vizeink ökológiai egyensúlya - Halcatraz

Vizeink ökológiai egyensúlya

A mai, egyre súlyosbodó hírek hallatán egyértelműen gondolhatjuk, hogy a környezetszennyezési módokkal sokkal kevesebb probléma volt régen, mint most. Nagyobb halállomány az egyes vizekben, színesebb skála faji tekintetben, na meg persze kellemesebb levegő; és még sorolhatnám mindazt, amikkel korábban büszkélkedhettünk, s amik mára jelentősen visszaestek. Mindez miért és hogy miért nyálkásak, algásak vizeink? A téma bár velős, feldolgozni érdemes, hogy kiállítsam mindazon tényeket, melyek már az aggasztó kategóriába tartoznak.

Mi is az, hogy ökológiai egyensúly?

Hosszasan lehetne taglalni a pontos fogalmat, mutathatnék ábrát, táblázatot, de úgy gondolom, a „józan paraszt ész” mindig nyerőbb. Az ökológiai egyensúly borzasztó egyszerű. Az egyensúly akkor áll fenn, ha hosszú ideig bármilyen behatás alatt is képes változatlan maradni a rendszer. Az egyensúly él, ha a rendszer dinamikus és stabil, nem pedig statikusan sérülékeny, mikor is minimális hatás miatt is a feje tetejére áll. Most pedig elérkeztünk a szomorú bejelentéshez: mivel a vízi társadalom összképe egy az egyben megváltozott és lecsökkent, az emlegetett ökológiai egyensúly bizony felborult.

A vizek és Mi

Talán helytálló a „legjobb fegyver” jelző az emberiségre. Tulajdonképpen jön egy lehetőség a rombolásra, és mi máris meghúzzuk a ravaszt. Ez a tendencia abszolút jellemző ránk. Mérgező savak és oldatok? Bele a vízbe. Csokis papír és cigi csikk? Bele a vízbe. Nejlon zacskó és társai? Hát tudjátok, mi lenne a következő mondat. Bizony, bele a vízbe. És ezek ellenére pont mi csodálkozunk a legjobban, hogy a vízi világ már nem önmaga.

eutrofizációAlga baj

A fent feltett kérdésre is válasz jár, azaz hogy miért is látunk undorító algaréteget a víz tetején? A megoldás nem más, mint egy folyamat, melynek becses neve eutrofizáció. Hasonlóképpen, mint maga a főtéma, ez is végtelenül egyszerű, ha magyarra fordítjuk. Lényege, hogy olyan növényi tápanyagok gyorsulnak fel a vízben, melyek felgyorsítják az algásodást és más magasabb rendű növények szaporodását. Ezáltal romlik a víz, ami pedig egyedszám növekedés, de fajszám csökkenéshez vezet. Ezért esik vissza a biodiverzitás, melyről előző cikkemben már olvashattak.

Egy víz akkor optimális minden benne lakó számára, ha eutróf. És most gondolhatják, miféle szakszavakat hoz ez nekünk, ám ismét nem kell megijedni. Két tényező szükséges ehhez: kiváló átlátszóság és erőteljes szaporulat. Ha ezek a tényezők szerepet játszanak, nem lesz gondjuk a halaknak.

Iszap baj

Én speciel nem is gondoltam volna, de az iszap is lehet káros tényező vizeinkben. Nem káros abban az esetben, ha bomlási folyamat teljesen lezajlott, és alul a fenéken már egy kemény iszapréteg képződött. Viszont ha csak részlegesen megy végbe a bomlás, és nem alakul ki erős iszapréteg, akkor az már káros lehet az élővilágra, hiszen ezek bolygatása által mérgező gázok kerülhetnek a vízbe. Ezt pedig mi követi? Hogy az ökológiai egyensúly ismét felborul.

Láthatjuk, mennyi veszélyes pont leselkedik halainkra, és talán amit meg tudunk akadályozni, azt próbáljuk meg, mielőtt véglegesen eltűnik a vízi világ.

Koncz Eszter

Szólj hozzá! Eddig hozzászólások:
„ A horgászatról elmondható, olyan, mint a matematika, melyet sohasem lehet teljesen elsajátítani.”
Izaak Walton
Ezt már olvasta? X
A tudomány és a halak II. »
Like? :)